Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Kényszeregyességi joggyakorlat 1925-ben. 2. r.

155 lata köti, a 47. §. 1. bek. szerint a szavazás tárgya az egész egyességi ajánlat elfogadása, tehát azon kivül álló utólagos záradékok abba fel nem vehetők s ezek azáltal nem válnak hatályosakká, hogy a jóváhagyó végzés ellen jogorvoslattal senki sem élt. Rendkívül mélyen hatol bele az intézmény lényegébe a Bp. T. 8. P, 8359/1925/38. sz. határozata, amely szerint „nem pótolja a szavazást a hitelezők jegyzőkönyvbe foglalt az a kijelentése, hogy az ajánlatot egy hitelező kivételével nem fogadják el. Szavazás mellőzésével nem lehet az eljárást megszüntetni abból az okból, mert a bejegyzett kereskedő adós szabály szerű könyveket nem vezet s így vagyoni állapota felől tájékozódás nem szerezhető, mert a R. ezen álláspontjának nyilván az a meggondolás volt az alapja, hogy elsősorban az egyesség sorsa felől maguk a hitelezők döntsenek s hogy a tájékozódás hiánya csak fakultatív megtagadási ok lévén, a birói döntés kialakulására jelentős befolyást gyakorolhat az is, vajíjon a szabályos szavazás utján megnyilatkozó hitelezők milyen többsége fogadja el az ajánlatot a vagyoni helyzet tisztázása nélkül is." Az uj R. 86. §. 4. p. az eljárás megszüntetésére módot ad a szavazás megejtése előtt is. A jóváhagyás megtagadásának okai között leggyakoribb a rendes könyvvezetés hiánya. A Bp. T. 8. P. 10.270/1925. sz. a. ennek dacára jóváhagyta az egyességet, noha adós kisforgalmú be nem jegyzett üzletében rendes könyveket nem vezetett, mert ily könyvvezetés mellett sem volna vagyoni állapota megállapítható. Viszont a piaci árus kényszeregyességét sem hagyta jóvá rendes könyvelés hiánya okából, amikor az sem adósainak nevét és lakását megjelölni, sem a saját előadása szerint naponkint befolyt 2.3 millió korona bruttó-jövedelem hováforditásáról elszámolni nem tudott (8. P. 7004/1925/17. sz.), A könyvvezetés hiányát rendszerint egyéb gvanus körülménvekkel kapcsolatban látjuk felmerülni. így a Bp. T. 8. P. 869971925/22. sz. határozatában az eljárást megszüntette, mert az adós nagyüzeme dacára rendes könyveket nem vezetett, a napi feljegyzéseket a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt megsemmisítette és szándékosan hamis képet adott mérlegében a vagyoni helyzetről. A Tábla szerint nem változtat ezen az, hogy az eredetileg 30%-os ajánlatot 70%-ra felemelte, mert „a kereskedelmi forgalom tisztességének esnék rovására, ha egy nagyvállalkozó a könyvvezetési legelemibb kereskedői kötelesség semmibe vevése dacára az üzletvitelre vonatkozó bármilyen feljegyzés hiányában is részesülhetne a csődönkivüli kényszercgyesség kedvezményében". A könyvvezetés hiányossága mellett a Bp. T. 8. 6573/1925/18. sz. a azért szüntette meg az eljárást, mert az adós 10 hónappal anyagi fizetésképtelenségének beállta után kérte az eljárás megindítását. Megtagadtatott az egyesség jóváhagyása, amikor az adós egy szintén*^fizetésképtelenné vált részvénytársaság igazgatójával összejátszva, annak segítségére volt abban, hogy ugyanazt az árumennyiséget több hitelezőnek kössék le, amely lombard-ügyleteknél az adós cég hol mint zálogtartó, hol mint egyenes adós szerepelt (Bp. T. 8. P. 10.007/1925/22. sz.). Megtagadtatott a jóváhagyás, mert adós a kérvény beadása előtt 6 héten belül áruja nagy részét elzálogosította s ezt a KTV 306. §-a alapján el is árverezték s a hitelből egy -kisebb részt és az időközi bevételeket háztartási költségeinek fedezésére forditotta, továbbá üzleti könyveket sem vezetett (Bp. T. 8. P. 6265/1925/20. sz.), valamint azért, mert . egy másik adós a környékbeli gazdáktól nagyobb megrendelé11*