Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Az ügyvédi költség védelméről. (A Ppé. 18. §. kiépítése.)

152 szükség van és az ügyvéd eme kettős jogosultsága feltétlen elismerését ki kell küzdenünk. III. Bár elsősorban abba az irányba kell ma még irányulnia az ügyvédi költség hathatósabb védelmét célzó állásfoglalásnak, hogy az írott jog vitán felül ismerje el, hogy a megítélt perköltség nem a pernyertes ügyfelet, hanem az őt képviselő ügyvédet illeti — mindamellett vannak meg más szemponiok K amelyekből tekintve a Ppé. 18. §-á,t mélyíteni kell. így mindenekelőtt a mai jog teljesen tisztázatlanul hagyja, jobban mondva az ügyvédség sérelmére egyáltalán nem szabályozza azt a kérdést: van-e joga az ügyvédnek a mai megítélt perköltségre, ha a felek az ö tudta, illetve hozzájárulása nélkül a per felebbezési vagy felülvizsgálati szakában kiegyeznek, esetleg a pert szüneteltetik? Sajnos, a mai nehéz gazdasági viszonyok közt mind aktuálisabbá válik ez a kérdés. Hiába biztosítja az ügyvédi rendtartás az ügyvéd elölegkérési jogát in theoria: a gyakorlati élet azt mutatja, hogy a fegtöbb fél még a készkiadásokhoz szükséges előleggel sem láthatja el ügyvédjét, aki tehát sokszor tetemes pénzt öl be a sajátjától bélyeg-, szakértői- és végrehajtásiköltségekre : munkadíjra előleg már csak a legritkább esetükben jut! Viszont, sajnos, éppen a vagyontalan fél az, aki neihéz viszonyai közt igen könnyen lekenyerezhető és az első vagy másodfokon megnyert peréről lemond olcsó egyesség ellenében. Már pedig nem kel] sok szót vesztegetni arra, hogy mit jelent az ügyvédre nézve, ha a vagyontalan ügyfele a jobbmódu ellenféllel kiegyezett olykép, hogy ..mindegyik fél viseli a saját ügyvédjének költségét!" De akárhányszor a jobbmódu fél sem riad vissza üg3^védje megrövidítésétől olykép, hogy a perköltséget — mint elhanyagolható valamit —• kiihagyja a számításból. Oly jogszabály létesítését tartom t&hát szükségesnek, illetve a Ppé. 18. §-ának oly módon való kiegészítését, amely szerint ha a per jogerőssé nem vált ítélettel szűnik meg (peres vagy peren kívüli egyességgel avagy szüneteltetéssel)) az alsóbbfokon pernyertes volt ügyfél részére megítélt perköltség az ügyvédet saját személyében megillesse, kivéve, ha az ügyvéd hozzájárulása a per befejezéséhez megfelelően igazolást nem nyert, így ha a perbeszüntetö kórvényt ö is el len jegyzi vagy pedig a bíróság előtt kötendő egyességet vagy a szünetelési kérelmet ö terjeszti elő. ily hozzájárulás hiányában az ügyvéd a nem jogerős Ítélet alapján is hozzájuthatna költségeihez, illetve eljárhatna az ellenféllel szemben. így azután elesnék annak a veszélye, hogy a felek az ügy védet, háta mögött kiegyezve és az ö kijátszásával elütik a már megitélt, bár nem jogerős marasztalássá vált perköltségtől, amire, sajnos, manapság mind több példát látunk! Azonban az ügyvédi költség védelmét bizonyos formák között ki kell építeni arra az esetre is, ha az ügyfél eddigi ügyvédje megbízását a jogerős befejezése előtt vonja meg, avagy