Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme

A vétS fél védelme 9 és ellenérték nyújtása nélkül jut a dijhoz a biztosító. A rendelkezésben tehát még a sújtó jog szelleme él. E vonatkozásban is helye volna — mint erre már ismételten utaltunk — a köz javára történő magánjogi elkobzás meghonosításának. Az érdekvédelemtől való megfosztás mereven él bírói gyakorlatunk azon tételében, hogy közös deliktum esetén a tetteseknek egymással szemben visszkereseti joguk nincs. Malefieii societas nondatur, ezzel a tág fogalmazással képződött ki a visszkeresel megtagadásának tétele. A deliktumot elkövető fél saját tettestársával szemben is mcgfoszlatik a kereseti jogtól. Kodiíikációnk ezt az álláspontot feladja. A vétő fél védelme szólal meg a jogvesztéskikötés kodifikatórius szabályozásánál is. A Bsz. 830. §. (= BGB. 360. §.) a jogvesztéskikötés hatályát arra mérsékli, hogy a másik félnek elállási jogot ad és ahhoz, hogy a szerződéstől elálló fél ne legyen köteles a kapott szolgáltatást visszaadni, a 887. §. szerint okirati kikötés szükséges. Régebbi jogszabályaink köréből ugyanaz a tendencia világlik ki a kötbérmérséklés jogtételéböl. A vétő fél védelmének intenciójára és méreteire — last not least — a szerződéshez hü lel szembenálló érdekeihez való viszonyára igen jellemző, amit Staudinger kommentárja füz a szakaszhoz: ,,f>;is BGB. hat . . . cin besonderes Krmassigungsrecht des Kichters eingeführt, allerdings in der Erwartung, dass cler dcutsche Bichter von demselben cinen nicht zu weitgehenden Gebrauch stellen werde, so dass maii nicht etwa einer lieförderung der Vertragsiintreue von der Vorschrift zu befiirehteii brauche" (II. 1. kötött 325. oldal). A gondolat távolabbi kihatásai közül megemlékezünk dr. Malonyai Bélának egy javaslatáról. A magyar házassági jog vétkességi rendszere sokszor juthat kifogásolható eredményekre. A hűtlen elhagyás gyakorlata körében állandósult már az a tétel, hogy az elhagyó félnek is joga a H. T. 77. §-a alapján az eljárást megindítani, ha előzőleg az életközösség visszaállítását kérte. Ez az álláspont már szakit a merev vétkességi kategóriával. Még messzebbmenő Malonyai indítványa, (Jogállam 1019. májusoktóberi száma), bogy a vétkes félnek is joga legyen, háromévi különválás után bontást kérni, ha a házas együttélés nem remélhető és a bontás a vétlen félre jelentékeny érdeksérelemmel nem jár. A birói gyakorlatból kiemelendőnck tartjuk még azt a döntést, amely kimondotta, hogy a megrendelt munka jogosulatlan lerendelése után a munka nem folytatható a vétkes fél terhére. (Döntvénytár XXII.. k. 63. 1.) , '