Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Richesse oblige. 2. r.

146 legek összehasonlítása utján történhetik. A most vázolt helyzeten nem segít a mérleg valódiságának helyreállításáról szóló 7000/1925. P. M. számú rendelet sem, mert továbbra is lehetővé teszi a titkos tartalékolást és csak a társaság tiszta vagyonának tulalaesonyra történt értékelése, esetén ad az alaptőke egytized részét képviselő kisebbségnek mérleg-revíziós, illetve megtámadási jogot, a miből azonban extráneusok teljesen ki vannak zárva. A titkosság gondolata uralkodik a valorizációs törvényjavaslatban is. Jelesül a 40. §. a nyugdijkulcs kérdésében nemcsak elismeri, hanem védelemben is részesiti a titkos tartalékot, mert azon esetben, ha a vállalat a megnyitó mérlegben a vagyona jövedelmezőségére is tekintettel volt, nem engedi az arányszámot fölemelni azon az alapon, hogy a vállalat saját vagyonát valóságos értéken alól állapította meg. A nyugdij-arányszám megváltoztatásának eljárási módja pedig egyenesen a Kabinet-justitia intézményét vezeti be hazai jogunkba, mert hiszen ezen eljárásban szakértői véleményt zárt borítékban kell kezelni és ezt a felek nem tekinthetik meg. Ezen intézkedés a titkosság gondolatának beteljesülése. Y. Nézzük végül, hogy a kényszeregyezség, csőd és hagyatéki eljárásnak többé-kevésbbé hathatós vagyonfelkutatási szabályaitól eltekintve, polgári eljárási jogunk minő eszközöket nyújt a vagyon felkutatására. Polgári perben ép a szigorú anyagi jogi titokvédelem következtében okirati, vagy tanubizonyitás alig áll a félnek rendelkezésére. A! szemmel látható vagyontárgyaktól (pl. ingatlan, üzlet, lakásberendezés) eltekintve, jóformán nincs semmi adat, még kevésbbé bizonyító eszköz a kezében. Kérdés: vájjon a perbíróság elrendelheti-e szemle foganatosítását valamely fél vagyoni viszonyainak megállapítására. A Pp. 340. §-ából első pillanatra az olvasható ki, hogy elvileg minden vitás ténykörülmény bizonyítása végett rendelhető szemle, tehát a vagyoni körülmények bizonyítására is, ha az vitás. Az általunk tárgyalt esetben azonban ép az a vitás, hogy van-e egyáltalán szemletárgy 1 Előbb tehát a szemletárgyat kellene felkutatni. A bizonyítás fölvételének azonban vannak korlátai; ilyen korlát a fél titokjoga, vagyis a biró sem indítványra, sem hivatalból nem rendelhet el szemlét valamelyik peres fél vagyoni viszonyainak megállapítása végett, mert a szemlét házkutatásnak, személymotozásnak stb. kellene megelőznie, idáig pedig a polgári biró nyomozása nem terjed ki