Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Richesse oblige. 2. r.

147 A Pp. 373. §-a, mely szerint az a fél, aki vagyont, ennek alkotórészeit köteles fölfedezni, erre a szóbeíi tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható, a szóbanforgó perekben szintén nem alkalmazható, mert e § föltételezi, hogy a fél vagyonát az anyagi magánjog szabályai szerint legyen köteles fölfedezni. Pl. az örökös, a meghatalmazott, a vagyonkezelő, a tulajdonostárs stb. köteles a kezén levő vagyonról felvilágosítást adni, azonban az az adós, akinek kötelme tárgyát épen vagyoni viszonyai alapján akarják megszabni, nem köteles önmaga ellen adatokat szolgáltatni. A legfelsőbb bíróság is kimondotta: „Adós az ő vagyonát, illetve az ahhoz tartozó értékeket csődönkivül fölfedezni ne,m tartozik". (C. 1897: I. g. 445. Grill VI. 2057. idézi Kovács Marcel a Pp. 373. § magyarázatánál). Marad mint egyedüli bizonyitási eszköz a félnek eskü alatti kihallgatása. Ennek azonban mindig igen problematikus értéke van, valahányszor olyan körülményről ad számot a fél, melyről egyedül neki van tudomása. Általában az esküvel való bizonyitás értéke attól függ, mennyire van a fél etikai érzéke kifejlődve. A mai társadalmi és gazdasági rendünkben ezer érdek követeli azt, hogy a magángazdaság alanyainak vagyona titokban maradjon. Ezt a szükségletet a jog tételes szabályaival honorálni törekszik. Részint az anyagi jog titokvédelmi szabályai, részint az általános társadalmi felfogás az esetek túlnyomó többségében azt a meggyőződést váltják ki a félből, hogy nem követ el bűnt, midőn az eskü alatti kihallgatása alkalmával nem ad őszintén számot vagyoni viszonyairól. A valorizációs javaslatban is visszatükröződik ezen társadalmi felfogás, amikor az indokolás kedves naivitással azt mondja: „A felek vagyoni helyzetének vagyoni vizsgálata természetesen nem te.szi szükségessé valamely csődszerü eljárás folytatását, hanem a biró ezt az esetek legtöbbjében a felek egyszerű előadása alapján nagyobb bizonyító eljárás nélkül is tisztázhatja". Fejtegetésünk végére, érkeztünk. A nagy francia biró és államférfiú, Tocqneviüe is azt tanította, hogy „E világ javainak és jogainak uj és igazságos* felosztása kellene, hogy főcélja legyen azoknak, akik vezetik az emberi ügyekéit". Magánjogunk fejlődésének ujabb, irányaiban mindinkább tért hódit e nemes eszme, /nude az anyagi és eljárási jogunk szabályainak egész légiója akadályozza meg, hogy az teljes mértékben diadalra jusson. Ifj. Dr. Nag/j Dezső.