Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Az uj kényszeregyességi rendelet. 1. r.

142 ták ezt a rosszabb ajánlatot, akkor e cimen a biró nem ta­gadhatja meg az egyességet, noha az OHE nem járt ej a ÍR. szabályai szerint; ez utóbbi szabály tehát már lex minus quam perfecta. Lex perfecták még*, de csak észrevételezésre vehetők figyelembe: a szavazójogosultság, az adós felfedező köte­lezel tségének, az egyességi többségnek és az egyesség quotális voltának szabályai. Minden egyéb: lex minus quam perfecta. Ebből lát­ható, hogy az OHE-re rendkívüli bizalmi hatáskört ruhá­zott a legislatio, mert a magánjogi sanctiok nélküli szabá­lyok betartása kizárólag az OHE vállain nyugszik. Nincs ok egy még nem is létező szerv megbízhatóságában kétel­kedni, a hitelvédői egyletek eddigi szervezetének ismere­tében azonban bátor vagyok egy körülményre felhivni az illetékes factorok figyelmét: arra t. i., hogy a jövőben a hatáskörök megoszlási elvének e szervezetekben is érvé­nyesülnie kell. Eddig t. i. az usus az volt, hogy ezen egy­letek ügyészei nemcsak vezették az egyességi tárgyalá­sokat, hanem a hitelezők megbízottjai is voltak; a biró és ügyfél functioinak ezen egyesülését a jövőben, amikor a tárgyalások birószerü vezetőire a lex imperfecták fe­letti őrködés gondja hárul, intézményesen meg kell aka­dályozni; kimondandó volna, hogy a hitelezőket azok nem képviselhetik, akik a magánegyességi tárgyalásokat vezetik. A magánegyesség 3. fajtája a R.-ben a P. K. előtti magánegyezkedés. Jellegét illetőleg ez az eljárás az előbb emiitett kettő közt áll; tiszta magánegyesség, kisebbségi majorizálás nélkül, birói jóváhagyásra nem szoruló. Ez­zel szemben megvannak mindazon hatályai, mint a birói k. e. eljárásnak: moratórium,, csődkizárás, visszaható ha­tály stb. Ez az eljárás azonban nem általános, mert csak pesti ós pestvidéki pénzintézetek érdekeltségéhez tartozó nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra terjed ki. Fakultativ, nem kötelező eljárás, mely abban áll, hogy az adós a P. K.-nál bejelenti inzolvenciáját és ha a P. ív. az egyeztetést, vállalván^ ezt a biróságnak bejelenti, ugy 45 napig az adós olyan joghelyzetben van, mintha hatá­lyos k. e. eljárás folynék ellene. 45 nap múlva a hatály megszűnik, akár létrejött az egyesség, akár nem. Ez eljárás célja az, hogy legreprezentánsabb válla­latainknak mód és idő adassék biróság közben jötte nél­kül szanálásukat megkísérelni. A biróságnak egyetlen­egy functiója van^ itt^csak: az, hogy tudomásulveszi a P. K. egyeztető készségét. Ez azonban csak egy dekla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom