Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Az uj kényszeregyességi rendelet. 1. r.

II. ÉVFOLYAM 4.-5. SZÁM 1926. ÁPRILIS-MÁJUS POLGÁRI JOG A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MAGÁNJOG ÉS HITELJOG SZEMLÉJE Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN Az uj kényszeregyességi rendelet. Nincsen a kereskedelmi jognak talán egyetlenegy ága sem, amely hivebb fotográfiája volna a váltakozó közgazdasági és társadalompolitikai felfogásoknak, mint a fizetésképtelenség joga. A klasszikus magánjog legősibb individualisztikus felfogásíítól elválva, ebben a jogban korán mutatkoztak az egyéni érdekek kizárólagos uralmát áttörő közszempontok. A hitelezők tömege egy bizonyos magánjogi társasággá szerveződik és ennek a társaságnak megvannak a maga külön érdekei és szempontjai, amelyek nem mindig azonosak a társaságot alkotó egyes hitelezők szempontjaival. Kifejlődik a többségi elmélet, amelynek segítségével a társaság ke.resztülviszi a kisebbségnek nem tetsző jogi tényeket is. Amig azonban a fizetésképtelenség jogának a hitelezői társaság szempontjából való szociális jellege hamar kifejlődik, addig hosszabb az az ut, amely egy magasabb közületnek, az egész társadalomnak, vagy ha ugy tetszik, az államnak érdekeit és szempontjait is beleviszi a fizetésképtelenség jogába. Amint a történelem során váltakozik központosító abszolutizmus az egyéni szabadság decentralizáló elvével, akkép látjuk ebben a jogrendszerben is váltakozni az állami szempontokat érvényesítő birói befolyás túltengését, az egyéni szabadság elvének jobban megfelelő korlátlan hitelezői autonómiával. Amig a közgazdaság felfogása a gazdasági liberalizmus, a szabad verseny mesgyéjén halad, addig a csődjogban a hitelezők úgyszólván kizárólagos urai az eljárásnak; nem történik ott egyéb, mint az, hogy lefolynak külön-külön a hitelezők perei az adós ellen és ha ez megtörtént, akkor a pernyertes hitelezők aránylagosan kielégítik magakata tömegből. Amikor a szociális irányzat, az állami beavat10