Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme

Dr. Beck Salamon K. T. 354. §-ában megadott utólagos teliesitési határidőt nem alkalmazza, nézetünk szerint helytelenül, mert bár a törvény kétségtelenül a késedelmes adósra szól, alig helyeselhető, hogy az a kedvezmény, ami megilleti az egyáltalán nem teljesítő adóst, ne illesse meg azt az adóst, aki, bár kifogásolhatóan, de mégis csak teljesített. Aki a kereskedelmi forgalom különleges érdekeivel akarná magyarázni a mai gyakorlatot, annak figyelmébe ajánljuk, hogy a tőzsdei áruüzleti szokások minőségi kifogás esetére is megadják ezt a jogot. Amit ez irányban a tőzsdei forgalom elbir, azt az egyébkénli kereskedelmi forgalom is elviselheti. Kitaposott utakon halad a bírói gyakorlat a károsító fél erdekében a fedezeti vétel tárgyában kijegeeesedett tételeivel. A K. T. legközismertebb rendelkezése (354. §.) elvi rendszerré nőtte ki magát. Mielőtt a jogi következések levonatnak, közbeiktatott megintéssel kell a felet a következményekre figyelmeztetni. Még Ulpianus fentebb idézett crudelis álláspontja is i-sak azzal az enyhítéssel érvényes, hogy a mulasztó felet figyelmeztetni kell —• ut seiat futurum. A szankciók időbeli kitolásának három fajtája van. A jogok érvényesítésének előfeltétele a közbeiktatott megintés (lakásrendelet szerint csupán megintés után gyakorolható a felmondás bér nemfizetés, rongálás esetén). A második eset (gyöngébb védelem), amikor a jogosultra a megintés nem kötelező, de a kötelezett kérhet halasztást, (ez a K. V. 354. §-ának álláspontja; a kereskedők gyakorlatában a jogosult önmagától ad halasztást, vagyis az első eset. a közbeiktatott megintés elvei szerint járnak el. A harmadik eset (erösebb védelem) a szankciók visszacsinálása, (az osztrák Versicherungsordnung 28. vagy 20. §-a a biztosított félnek jogot ad arra, hogy az elmulasztott díjfizetés pótlásával három hónapon belül a szerződés visszaállítását igényelje, ha a társaság az elállást még nem közölte). Érdekes eset régi magyar magánjogunkban a közbeiktatott megintésnek, amiről Georel Illés ir. Az elszökött jobbágyat letartóztató uj gazdát „törvényes intésser kellett felhívni a jobbágy- visszabocsátására. „Ezen törvényes intés oly okvetetlenül szükséges eféle ügyekben, hogy ámbár az Atya megintetett volna már, de ha időközben meghólt volna: annak fiát ismét meg kell törvényesen inteni, mert különben ez a büntetéstől és a költségtől feloldoztatok." (Honnyi törvény I. k. 230. 1.). Ugyancsak idői rendszabással nyújt a jog védelmet, amikor a jogosítottat kötelezi bizonyos függő — a jogosított választásával megoldódó — helyzetek gyors liquidálására, a választási jog mielőbbi gyakorlására. A Damokles-kard lebegő bizonytalanságát a jog még a vétkes fél feje felől is eltávolítani igyek-