Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Ügyvédi immunitás

125 uek — érdekes kombinációját képezi az Ügyvédi Kamarának most ismertetett javaslata. Az ügyvédi kamarák — mint kifejtettük — nem kívánják azt, hogy az ügyvéd által elkövetett I>üncselekményéri csupán a Kamara vonhassa feleletre a bűncselekményt elkövető tagját, hanem megelégszik azzal, hogy az illető ügyvéd ellen az ily természetű bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás csak akkor legyen megindítható, haz az illetőnek fegyelmi birósága idevonatkozólag a bűnvádi felelősségre való vonhatásra nézve nyilatkozott. Ügy tudjuk, hogy az ügyvédi kamarák az ügyvédi immunitás kérdésével és illetve az igazságügyi kormánynak ezen intézménnyel kapcsolatban elfoglalt álláspontjával a közel jövÖbfea behatóbban fognak foglalkozni. Ez okból talán nem voll kár a hivatottaknak figyelmét á most előadottakra felhívni. Dr. Kramer Emil, a budapesti ügyvédi kamara ügyésze. A Budapesti Ügyvédi Kamarai választások február első felében folytak le. A szavazásban a bejegyzett ügyvédeknek X része részt vett, ami eddig még elő nem fordult. Ez a nagy érdeklődés annak jele, hogy az ügyvédség mai válságok helyzetében az ügyvédi kamarától vár segitséget és erélyes, céltudatos fellépést. Reméljük, hogy a tisztikar és a választmány ennek a várakozásnak és bizalomnak meg fog felelni. Telekkönyvi perenkivüli ügyben nincs helye perköltségmarasztalásnak. A másodbiróság csak az elutasított folyamodó terhére és ingatlantulajdonos javára költséget állapított meg. A Kúria Pk. V. 6323/192.1. sz. határozatával a költségmarasztalási hatályon kivül helyezte, meri a telekkönyvi rendtartás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján telekkönyvi peren kívüli kérvényi ügyekben az ellenérdekű felek egymás javára költségben volnának maras?talhatók. A kamarai jelentés figyelni'he ajánljuk a Kúria ezen döntését; érdemes volna a miniszter figyelmét az e téren fennálló helyzetre, mint élő jogunknak oayik hiányosságára ráirányittatni. Jogélet. Szüts Miklós f. A filozófus tiszta derűje ömlött cl egész lényén és jogászi működésében is filozófiai nevejtsége kerekedett felül. A filozófiai műveltség adta meg gondolkodásának szabatosságát és Írásainak külső csiszolt ságát, amihez születési ajándékul hozta magával egy emelkedett érzésvilág nemességét és előkelőségét, Magvar közmondás szólása a, félelem jellemzésére, hogy ngy félti, mint a szeme világát. Szüts Miklóst szem^világának, az ő tisztánlátó szemevilágának féltése vitte a cnriai birói székből a korai nyugdíjba. A szaklapokban közzétett Írásaiban még jobban érvényesült az ő egyeteme-;