Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Valorizáció váltóperben és váltóper után

113 /.oltva a fentebb idézett rendelet intézkedései még akkor sem nyerhetnek alkalmazást, ha az alkalmazott munkaköre a kereskedelmi vagy ipari alkalmazottéhoz hasonlítana. P. II. 573/925. (Az adott esetben egy sportegyesület volt a főnök. Ugyanez a szabály érvényes akkor, ha a munkaadó kereskedő. Ugyanis ez alkalmazott sem nem tisztviselő, sem nem kereskedősegéd.) Ügynök gondossági kötelessége. Semmi alapja sincs annak az alperesi érvelésnek, hogy ailperes az általa felperes adósaitól felvett összegeknek bankszerű elhelyezésére kötelezve nem volt. ebben a tekintetben tehát késedelemmel nem terhelhető; mert a felvett összegeknek megfelelő elhelyezésére vagy a felperes kezéhez juttatására a kettejük közti jogviszonynál (alperes a felperes ügynöke volt) fogva külön'utasítás nélkül -is kötelezve volt, P. VII. 3133/1924. Elállási nyilatkozat kézhezvétele. Az eladónak a vevő szerződésszegése miatt a vételgyülettől elállása az állandó birói gyakorlat értelmében az elálló nyilatkozatnak a vevő részére el küldésével joghatályos és ehhez nem szükséges annak kimutatása, hogy a vevő az elálló nyilatkozatot tényleg meg is kapta. P. VII. 1831/924. (V. ö. dr. Lövv Tibor cikkét: Qgyleti nyilatkozatok kézbesítésének meghiúsulása. Polgár Jog 1925. évf. 8—9. szám.) Válóper a házastárs szüleinek magatartása okából. Falusi életben — és a lakásmizéria mellett a városi lakosság körében is — elég gyakori, hogy a házastársak valamelyikük szülőivel élnek egy födél alatt és gazdálkodnak együtt. Ebből a miliőből keletkezik az a jogkérdés, mennyiben felelős a házastárs a vele együttlakó szülője által házastársán ejtett sérelmekért. Ez okból említést érdemel a Kúria P. III. 5968/1924. sz. Ítélete, amely kimondotta, hogy „a hitvestársi kölcsönös segély és támogatás kötelességéből folyólag felperesnek állott volna kötelességében atyjának szeretetlen magatartásával szemben alperest megvédelmezni és amennyiben ezt nem tette, ez a ihitvestársi kötelesig mulasztását magában foglaló magatartása a felek házassági jogviszonya szempontjából nem közömbös". Elévülés a szünetelés alatt. A Kúria, az eddigi gyakorlattal egyezően kimondotta, hogy a szünetelés kezdetével a keresettel érvényesített jog anyagjogi elévülése újból kezdetét veszi és abban az esetben, ha a keresettel érvényesített igény elévülésére az anyagi jog a perjogi elévülési (3 évi) időnél rövidebb elévülési időt szab, ugy az anyagjogi elévülés a per szünetelése alatt be is végződik. (Rp. VII. 5124/1925 I Elévülés fuvarozási jogban. Oly esetben, amikor az adós a kötelezettség alapjának vitassa tétele nélkül egyedül a mennyiséget kifogásolja, s ekként a kereset nemcsak a törvényen, hanem a jogalap perenkivüli elismerésén is alapszik, — a kereset nem a kivételes, rövid elévülés, hanem az általános magánjogi elévülés alá esik. P.' IV. 38/925. Kényszeregyességi kérdések. A gazdasági válság külső jeleként, amely nemcsak nálunk, hanem külföldön is sorra szedi áldozatait, sürün vetődik fel az a kérdés, hogy a külföldi bíróság előtt kötött kényszeregyességnek mi a jogi hatálya nálunk, ami rendszerint akkor válik aktuálissá, ha az adós magyarországi vagyonára vezetnek végrehajtást. Nézetünk szerint hely8