Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Valorizáció váltóperben és váltóper után

114 leien dolog ézl a kérdési viszonossági probléma gyanánt ke­zelni és azt kutatni, hogy mennyiben vagyunk a kényszeregyes ség elismerésére A'iszonossági viszonyban azzal az állammal, amelynek (hatósága előtt a kényszeregyesség megköttetett. Fel vetődhetik a viszonosság kérdése helyesen abban a vonatkozás­ban, hogy pl. a magyar rendelet értelmében a táblás kimutat ás végrehajtás jogcíméül szolgálhat-e külföldi országokban. Az adott esetben azonban a tulajdonképeni kérdés az, hogy a bi­telezők érvényesíteni kívánt követelése eredeti összegszerű nagy­ságában tovább él-e és csupán a követelés érvényesíthetőségé­nek állit akadályt a megkötött kényszeregyesség. vagy pedig a kényszeregyességi eljárás során hozott egyesség pro parte a hi­telezők követelését megszünteti. Nyilván csakis ezen utóbbi állás­pont lehet helyes (fenntartván természetesen az egyesség be nem tartása esetére, a követelés egészére a feléledés lehetőségét) és ezen nézőpont mellett, a megkötött egyesség pro parte épen olyan kötelemszüntető tény, mint a fizetés, vagy ami hozzá gondola­tilag közelebb áll, az elengedés. Ha tehát a hitelező az eredeti összegre vezet végrehajtást, ugy a kényszeregyesség alapján vég­rehajtás korlátolásnalk van helye, illetve, ha a követelés csak peresittetik, ez alapon a követelés részleges elutasítása kérel­mezhető. A kényszeregyesség nemzetközi viszonosságának a kér­dés ilyetén való elbírálásánál fontosság nem jut. B. S. Csődönkivüli-csőd cimen a mult szamunkban megjelent szemle tényállása annyiban szorul helyesbítésre, hogy az ott, emiitett kényszeregyességi ügyben a budapesti kir. ítélőtábla feloldó végzést hozott és többé az ügy oda nem került, tehát nem hagyta jóvá a törvényszék végzését. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom