Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Valorizáció váltóperben és váltóper után

114 leien dolog ézl a kérdési viszonossági probléma gyanánt kezelni és azt kutatni, hogy mennyiben vagyunk a kényszeregyes ség elismerésére A'iszonossági viszonyban azzal az állammal, amelynek (hatósága előtt a kényszeregyesség megköttetett. Fel vetődhetik a viszonosság kérdése helyesen abban a vonatkozásban, hogy pl. a magyar rendelet értelmében a táblás kimutat ás végrehajtás jogcíméül szolgálhat-e külföldi országokban. Az adott esetben azonban a tulajdonképeni kérdés az, hogy a bitelezők érvényesíteni kívánt követelése eredeti összegszerű nagyságában tovább él-e és csupán a követelés érvényesíthetőségének állit akadályt a megkötött kényszeregyesség. vagy pedig a kényszeregyességi eljárás során hozott egyesség pro parte a hitelezők követelését megszünteti. Nyilván csakis ezen utóbbi álláspont lehet helyes (fenntartván természetesen az egyesség be nem tartása esetére, a követelés egészére a feléledés lehetőségét) és ezen nézőpont mellett, a megkötött egyesség pro parte épen olyan kötelemszüntető tény, mint a fizetés, vagy ami hozzá gondolatilag közelebb áll, az elengedés. Ha tehát a hitelező az eredeti összegre vezet végrehajtást, ugy a kényszeregyesség alapján végrehajtás korlátolásnalk van helye, illetve, ha a követelés csak peresittetik, ez alapon a követelés részleges elutasítása kérelmezhető. A kényszeregyesség nemzetközi viszonosságának a kérdés ilyetén való elbírálásánál fontosság nem jut. B. S. Csődönkivüli-csőd cimen a mult szamunkban megjelent szemle tényállása annyiban szorul helyesbítésre, hogy az ott, emiitett kényszeregyességi ügyben a budapesti kir. ítélőtábla feloldó végzést hozott és többé az ügy oda nem került, tehát nem hagyta jóvá a törvényszék végzését. *