Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme

A vétő fél védelme D. A vétő fél védelme távolról sem akarja a vétő fél akárminö pártolását, érdekeinek az ellenfél érdekei rovására menő támogatását. A vétő fél védelme csupán odáig terjedhet, amíg ez a védelem nem csökkenti vagy nem veszélyezteti az ellenfél olyan érdekeit, amelyeknek méltánylását okkal elvárhatja a fél a jog tételei részéről. A vélő fél hibája nem teheti öt jogfosztottá, nem közösítheti őt ki, nem játszotta el hibájával arra való jussát, hogy az ő érdekei számításba vétessenek. A hibás fél teljes jogveszteítségc volt a lényege Lttstkandl híres teóriájának a negyvennyolcas szabadságharc utáni időkben. Knnek a teóriának kegyetlen következéseit akarta laistkandl Magyarországgal elszcnvedtetni és a Magyarország elleni bosszúhadjáratot ezzel a teóriával akarták erkölcsi és tudományos alapokra helyezni. Ez ellen a híres „Verwirkung"teoria ellen vonultatta fel győzelmes ellenvetéseit Deák Ferenc Közjogi harcainkból ismeretes tehát az az ellenünk szegezett tétel, amelynek magánjogi rudimentumai ellen irányulnak e fejtegetések. Most pedig az elvek után jöjjenek az eseti kicsinységek. III. Kezdjük a jogi egyszeregygyei, az adás-vétellel. Még pedig egy mai kiképzésben sajátképen még nem is idetartozó esettel. Az eladó nem megfelelő árut ad a vevőnek, amely kisebb értékű, mint kellene. Az eladó így is használhatja, de olcsóbban tudná be szerezni. Milyen egyszerű ma erre a felelet. A vevő az árut megtarthatja, de árleszállítást igényelhet. Actio quanti minoris, mondja velünk római jogi tanultságunk. Ez az akeió az aedilisi cdiktumokban alakult ki. A quanti minoris valójában nem a vétő felet védi. Az eladó azon a címen, hogy bár a szállított áru nem szerződésszerű, de használható, nem követelheti a vevőtől, hogy az tartsa meg az árut és az ö hibájának csak ez a kisebbik következése háruljon reá, hogy az árleszállítást tartozzék tűrni. A mai jogok (Ptkj. 1149. §. 1. bek. RGB.) a vevőnek nyujtják vagylagosan a vétel felbontása mellett a vételár leszállítási jogát. Ez a példa egyébként kitűnően mutatja, hogy a szankciók kíméletesebb megszabása a jogosult érdekeinek is kedvezhet, mert ezáltal lehetővé vált a vevő érdekének jobb 1*