Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme

4 Dr Beck Salamon kiszolgálása. A római jog idegenkedik attól a gondolattól, hogy a vevőre reákényszeritse a nem szerződésszerű árut és öt kényszerűen az árleszállitási jogra utalja. Sőt az egyenlő érték ii árut sem tartozik átvenni vevő, ha az a szerződésszerű kellékeknek nem felel meg (Bp. Tábla 1911. G. 613. Téríi XVI. kötet 1.75. eset). Ennek az álláspontnak meg is vannak a jó okai. Azt a kérdést, hogy használhatja-e vevő a nem szerződésszerű, bár objektíve kisebb értéke dacára is használható árut, mégis csak a vevő egyoldalú mérlegelésére kell hagyni és éppúgy nem lehet akaratát kívülről befolyásolni, mint magánál az ügylet megkötésénél nincs oktroj. Az élet azonban mégis tovább fejlesztette a quanti minorist és a vévö jogvédelmi eszközét átalakította az eladó védelme számára is. A tőzsdei forgalomban szokásos az a kikötés, hogy a vevő az árut az értékkevesebblet megtérítése ellenében átvenni köteles. (Arról, megengedjük, dogmatikusan lehetne vitatkozni, hogy forog-e fenn ilyenkor nem kellő teljesítés, amikor a szerződés provideál a gyengébb minőségű áru szállításáról és hogy ilyenkor a gyöngébb áru szállítása is „megfelelő teljesités" és az alapminőség csupán a kiinduló ár mértéke, amelyhez igazodni fog a] minőség gyöngülése arányában az ár leszállítása. De ez csak dogmatikus ellenvetés. Az értékkevesebbletben történt megállapodás nem azonos a telquel kikötés melletti vételügylettel). Jogérzetünk az eladót kisebb hiba esetén az átvétel megtagadásától mentesíteni akarja és a vevőt az értékkevesebblettel akarja egyedül kárpótolni. A hiba lényegtelensége esetén a vevőnek nincs semmi joga. A néniét BGB. 459. §-a ezt élesebben domborítja ki^ mint a Ptkj. 1146. §-a, amelyből a német törvény második mondata: Eine unerhebliche Minderung des Wertes oder der Tauglichkeit kommt nicht in Betracht. Ebben az esetben azonban az eladó szavatossága elvileg ki van zárva. Közelebb esik a mi gondolatkörünkhöz a Ptkj. 1155. §-a és a BGB. 468. §-a. Ezen szakaszok egyező rendelkezése szerint „az ingatlan eladója, ha az ingatlant bizonyos térfogatban adta el, azért a térfogatért mint kikötött tulajdonságért szavatol, a vétel felbontását vevő térfogatbelí hiány miatt csak abban az esetben követelheti, ha a hiány oly lényeges, hogy a szerződés emiatt reá nézve érdekét veszélyeztette." Ez esetre tehát az eladótól csak árleszállítás igényelhető, a törvény a nem kellő teljesítés következéseit lemérsékli a nem kellően teljesítő fél javára. .Hasonló szellemben rendelkezik a Ptkj. 1336. §-a (BGB. 364. §. 8. bek.). A vállalkozási szerződés körében csekélyebb hiba esetén a megrendelő a szerződés felbontását csak akkor követelheti, ha azt valamely különös érdeke igazolja. Ilyen érdek igazolása hijján csupán árleszállitást kérhet. A vállalkozói szerződésnél a csekélyebb hiba nagyobb is lehet, mint az adás-