Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Kényszeregyességi joggyakorlat 1925-ben. 1. r.

102 y.ik idegen pénznemek adásvételével s az alperes felismerhet le a felperes tévedését, viszont utóbbit a hiba felfedezésének kése delme körül vétkesség nem terhelte, alperes köteles azon összeget valorizál+an megfizetni, amennyiért felperes az átutaláskor beszerezhette volna. (P. IV. 6678/24.) A feltevés annyira elhanyagolt fogalma mind sűrűbben bukkan fel ujabb Ítéleteinkben. Az ügyletkötésre való elhatározás alapjául szolgáló felievés meghiúsulása az ügylet hatálytalanságát, vonja maga után. iP. IV. 170/23.) Ha a szerződési nyilatkozat oly feltevés mellett tétetett, amely feltevés meghiúsult, a nyilatkozat érvényét veszi i. (P. IV. 2223/23.) A szolgáltatás megtagadható, ha akkor, amikor teljesíteni kellene, a másik fél vagyoni viszonyai olyan rosszal-;, hogy a követelés veszélyeztetve van. (P. IV. 3549/24.) Ha az alapügylet tiltott ügylet, az ebből folyólag adott fedezeti váltó alapján jogok nem érvényesíthetők. (P. VII. 574N ' 23. ) Tiltott ügyletre fordított közös kiadást az erre társulok közösen tartoznak viselni. (P. VII. 2283/24.) De már tiltott ügyletből kártérítési követelést érvényesíteni nem lebet, ennél fogva lánckereskedés miatt a felperes által alperesnek adott ettől járó vételárelőleg valorizálását a bíróság megtagadta. (P. VII. 2062 24. ) Ugyanilyen álláspontot foglal el a maximális árat meghaladó vételártöbblet tekintetében, amely visszakövetelhető, de nem valorizálható. (P VII. 4492/24.) A turpis causanak ilyetén kötclemgyengitő hatása ahelyett, hogy az intencionált eredetj állapotot állítaná helyre, lényegében jutalmat ad a/ egyik szintén büntetni szándékolt félnek. Ezért helyesebb a II. tanács álláspontja, amely turpis ügylet esetében is a félperesnek az általa az alkalmi egyesülésbe fordított összeget a kereset indításától kezdve valorizálva ítélte meg. (5624/24.) Az életviszonyokkal való gyakorlati és józan számolás jellemzi azt az ítéletet is, amelv a vasúti alkalmazottaknak a forradalmi időkben juttatott külön díjazást, a jó erkölcsökbe ütköző célzata ellenére, miután annak idején szükséges és célszerű volt, felperes követelésével szemben alperes javára beszámította. /V Kényszeregyességi joggyakorlat 1925-ben.* A csödönkivülr kényszeregyesség problémái a gyakorlatban tulaj donképen csak az 1925. évben bontakoztak ki. Addig az esetek inkább szórványosan jelentkeztek; az 1925. év hozta meg azt a súlyos gazdasági válságot, amelynek nyomán a kényszeregyességi ügyek valósággal elárasztották a bíróságokat. Csak a budapesti kir. ítélőtáblához az 1925. évben körülbelül 300 kényszeregyességi ügy érkezett be. Az egész országban mintegy 2000 ügy indult meg. A felvetődött jogi kérdések eldöntése érdemben az órjási munkateher dacára semmi kívánni valói nem hagyott fenn. Általában a bíróságok teljes mértékben átértették és a valóságba átvitték a R. imentióit s annak dacára, hogy a R. szabályai szándékoltan rugalmasak és tág tért engednek az egyéni inicia* Mikor e sorokat írtam, az 1410/1926. M. E- ez. rendelet (az alábbiakban rövidítve: „ujj R-")> még nem volt közzétéve. Az alábbi összeállítás azonban tíilon-túlnyomó részében az uj E- hatálya, alatt is megtartja jelentőségét. Ezért a lényegesebb pontokon utalok az uj R. megfelelő rendelkezéseire, egyebekben azonban a régi R. szakaszait idézem úgy, ahogyan az az illető határozatokban foglaltatik. Ahol tehát nem hivatkozom kifejezetten az uj R.-re. ott a régi R. illető §-ai értendők. (P. IV. 3451/24.) Dr. Varannai Is-Iván.