Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme
Dr. Beck Salamon alkalommá] a magánjogi fejlődésben a megszigorodás ugyancsak alapvető irányút is megszólaltatni. Aki jogbölcseleti következtetések alapjául akarná tekinteni e sorokat, ugy ezt tisztelettel utaljuk arra. hogy ezek a fejtegetések a témának csupán félgömbjét világítják meg. I. ripianus, az öt remekjogász-kollegiumnak egyik híressége, a római jog magas fejlettség*.4 idejében irta : Licet autem venditori vei emindere vinum. si diem ad metiendumpraestitiuit, vei intra diem admensum est: elíundere autem non statim poterit, priusquam testando denuntiet emptori, ut aut tollat vinum, aut seiat futurum, ul vinum effunderetur. (Dig. XVIII. VI. 1.) Az eladónak eszerint, ha vevőjét a következésekre figyelmeztette, joga volt arra. ha a vevő a bort nem vitte el. hogy a bort kiöntse. Szentiniklósi irja tankönyvében : ,,Ha az intencióban több van. mint ami felperest megilleti (pluspetieió), a római birő felperest nemcsak azzal a plusszal utasítja el, hanem egész akciójával, mert a formula csak két alternatívát állit fel: ha intenció való, alperes elmarasztalandó, ha nem való, felmentendő. Az elutasítóit felperes újból nem perelhet, mert bis de eadem re ne sit actio.* (A római jog institúciói. 150.1.) A római jog most emiitett két példája élénken mutatja az elkövetett hiba mértékentuli megtorlását. Ma már mind a kettő a római jog történeti emlékei közé tartozik, annyira, hogy a bor kiöntéséről Windscheid Pandektái említést sem tesznek, igaz, hogy Windscheid a „Pandektenrechf-et ekként definiálja: Unter Pandektenrecht wird verstanden das gemeine deutsche Privatrecht rönmehen Ursprimgs (1. k. 1. lap). Ó tehát már a római jogot abban az alakban tárgyalja, amelyet recipiált római jognak ismerünk. Számára, aki élő jogként kezelte és tanította a pandektajogot, Ulpianus tétele még csak említésre sem érdemes antiquitás volt. iVli is annak jellemzésére hoztuk fel, hogy lássuk, honnan indultunk el és hogy a durva példán jobban érzékelhetővé váljék a mi gondolatunknak a múlttal szemben való térfoglalása és elfogadhatóvá tegye a gondolat jövőbeli propagativ erejének hirdetését.