Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A német Reiehsgericht magánjogi gyakorlatából 83 nak helyet adott, noha a kártérítési keresetet a férj balesete miatt az özvegy azért nem inditotta meg az elévülési időn belül, mert a munkaadó reábízta a gyári kantint, ahonnan később (az elévülési határidőn tul) kimozdította. Á német gyakorlat utánzása a benne megnyilvánuló erkölcsi értékek okából nálunk is kívánatos volna. (Reiehsgericht 935/23. IV. Jur. Wsehrift 33. évf. 1907. I.) 4. A kényszerhelyzet téves megítélése az eljárás jogellenességét nem zárja ki, de kizárja a vétkességet, ha a fel saját helyzete felől menthető tévedésben volt. 5. Előre teljesített tartásösszegek a tartás bírói valorizálásakor olyan értékben számolandók el, amely a teljesítés időpontjának megfelel, mert a Treu und Glauben elvei mindkét fél érdekében érvényesülést kívánnak. 6. Végrendeletileg biztosított vételi jog gyakorlása esetén a végrendeletileg megszabott vételárösszeg valorizálandó. Indok: A végrendelkező egyik gyermekének biztosította a jogot, hogy az egyik hagyatéki ingatlant meghatározott áron magához válthassa. Az örökhagyó a valóságos (akkori) értékkel 'biztosította csak ezt a jogot, ez okból a vételár a pénzértékcsökkenés arányában felemelendő. A vételi jog gyakorlása a jogosultra, ha ezt nem tartja megfelelőnek, nem kötelező. 7. Felperes annak idején egy adásvételi szerződésből kifolyólag marasztaló Ítéletet kapott alperes ellen 60.000 márka erejéig, mely összeg az ítélet hozatala idején 918 . aranymárkát ért. Az ítélet jogerőssé vált. Felperes L924-ben valorizációs keresetet indított 3500 arany márka iránt, mivel a követelés lejárta idején a 60.000 papirmárka ennyit ért. Az elsőbiróság alperest marasztalta és al-' peres ujabb, a követelés fennállása ellen felhozott kifogásait nem vette figyelembe, mert az előbbi perben az jogerősen el van döntve. A Reiehsgericht feloldotta az ítéletet. Az ügyet egészen újból kell tárgyalni, a követelés fennállása nincs jogerősen eldöntve, ez egészen uj, külön jogalapu per. Felperes ugyan felhozta, hogy ily módon a valorizáció címén minden régi per újból felbolygatható, .de ez kevésbé rossz, mintha alperes egy régen előtte jelentéktelen perben hozott ítélet alapján a valorizáció folytán nagyjelentőségűvé váló perben a lelkiismeretes és alapos védekezéstől el lenne zárva. A német gyakorlatban azóta több hasonló döntés található. Az ítélet kétségtelenül a merev jogerő-tanba ütközik-, mert az előbbi ítélet a követelés fennállására nézve a felek között „jogot" alkot, de mivel a jogerő tisztán célszerűségi kérdés, ennélfogva joggal hivatkozik a Reiehsgericht egy fontosabb célszerűségi szempontra a konkrét esetben és mellőzi az elméleti tétel alkalmazását. 6*