Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

82 A német Reichsgericht magánjogi gyakorlatából Külföldi joggyakorlat. *\> i A német Reichsgericht magánjogi gyakorlatából. 1. A Reicnsgericht az elővételi joggal terhelt ingatlan tulajdonosát kötelezi, hogy az ingatlant a megfelelően valorizált vételár ellenében az elővételre jogosultnak bocsássa át. Valorizálási kulcsul elfogadja a Reichsgericht indexszámainak arányát, kiindulva az ingatlan tulajdonosa és a harmadik személy között kötött vételügylet napján fennállott árviszonyokból, amelyeket egybe kell vetni a tényleges fizetés napjával. (1924. nov. 12.. V. 55/24.) 2. Eladó hosszabb alkudozások után 1923 tavaszán ügyvédje utján záros határidőben leendő vételáríizetésre hívta lel a vevőt, egyúttal perlést helyezett kilátásba. A keresetindítás előtt a vevő elismerte a követelést, de a felmerült ügyvédi költség megfizetését megtagadta. Az eladó egyelőre 1 millió papirmárkát fizetett ügyvédjének, a fennmaradó öszszeget pedig azáltal védte meg a márka elértéktelenedése ellen, hogy 52 angol font (1 font = 172.000 M.) erejéig fennálló valutatartozássá változtatta át. Ennek és a fizetett 1 millió papirmárkának erejéig perelte a vevőt. A Reichsgericht az alperest marasztalta, hogy a valuta-tartozást német értékben fizesse meg oly összegben, amely a tényleges fizetés napján az 52 angol fontnak megfelel. Az ügyvédi költség a késedelembe esett alperes vétkes magatartása folytán merült fel. Minthogy az alperes ^semmit sem fizetett, a felperes helyesen járt el, amikor a tartozást ügyvédje részéről egyelőre hitelextette és ügyvédjét a pénz, elértéktelenedésétől megóvta. Az utóbbira köteles volt, mert amaz egyébként a fizetési haladékot nem adta volna meg. A tartozásnak valuta-tartozássá való átalakítása tehát az alperes terhére megy, mert az fizetési késedelmének közvetlen következménye volt. (1924. nov. 18. II. 818/23.) 3. Elévülés — exceptio doli. Az elévülés tisztán célszerűségi okokra van alapítva és in ultima analysi az anyagi igazság elfojtása a jogbiztonság érdekében. Ha az adós rosszhiszemű az elévülés bekövetkezésében, vagy részes abban, hogy a hitelező jogát a határidőn belül nem érvényesítette, az elévülési kifogás ellen a német bírói gyakorlat megadja az exceptio, illetve replicatio doli kifogását. Az adott esetben a felperes követelését az adóssal fennállott szerelmi viszony okából nem érvényesítette, melynek tartama alatt az adós anyagi támogatást is nyújtott. A támogatás megszüntetése után és az elévülési határidőn tul felperes keresetet indított. A biróság figyelmen kívül hagyta az elévülést a fenti okokból. A magyar birói gyakorlatban a munkaadó elévülési kifogása-