Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Valorizációs joggyakorlat 75 közvetlen megbízott cég a szállítást semmi részben nem foganatosította és a szállítmány lebonyolítását a maga egészében átruházta, nem közvetett szállítmányozóról van szó, hanem alszállitóról, akire a K. T. 385. §-a nem vonatkozik. Ezt a megkülönböztetést megteszi Neuman Ármin kommentárja (II. k. 4p9. 1.) és Staub kommentárja is. (II. k. 1340. 1.) V' Valorizációs joggyakorlat. 1. Kártérítési követelés valorizálása. Az állandóan követett gyakorlat szerint valorizációnak bármely jogcímből származó készpénzkövetelésnél akkor van helye, ha az adóst az esedékessé vált követelés megfizetése körül a puszta fizetési késedelmen túlmenő vétkesség terheli; vagyis hogy az adós tartozásának átértékelt értékben való fizetésre legyen kötelezhető, az adóssal szemben a hitelező részéről oly tények bizonyítása és tényként való megállapítása szükséges, amelyek alapján az adósnak a lejárt tartozásnak ki nem fizetése körül a puszta fizetési késedelmen túlmenő vétkessége (a perben nyilván alaptalan védekezés, a védekezési joggal való visszaélés, az összes jogorvoslatok sikertelen igénybevételével a per befejezése s a hitelező jogos követeléséhez jutásában való szándékos késleltetés stb.) megállapítható. (P. VII. 2721/1924. Egyező P. VII. 2277/1924.) Kiemelendő, hogy a döntés kifejezetten „bármily jogcímből eredő készpénzkövetélésről" beszél, vagyis a rosszhiszemű perlekedés elvi szankciója a valorizálás. Ellenben a konkrét perbeli adatok alapján a bíróság megtagadta a valorizálást. A kártérítési összegnek a magyar korona időközbeni romlásának megfelelően átértékelt (valorizált) mértékben való meg nem Ítélése miatti felülvizsgálati panasz azért alaptalan, mert a fennforgó peres esetben a rendszerint nem használatos és kellően csak szakértő közbenjöttével értelmezhető „meglátásig" kifejezésnek használata folytán ugy magának a perbeli ügylet létrejöttének, jogalapjának, mint minősítésének kérdése is nem merőben alaptalanul volt az alperes által vitássá tehető és bírói döntést igényelt és mert ugyanezért az alperesnek idevonatkozó kifogása és védekezése nyilván alaptalannak nem is tekinthető és végül, mert mindezeknél fogva a fennforgó esetben az alperesnek a közönséges fizetési késedelmet meghaladó mérvű vétkessége annál kevésbé volt megállapítható, mert az alperes védekezése a bírói döntést igényelt kereseti kárkövetelés összegének egy része tekintetében alaposnak, illetve sikeresnek is bizonyult. (P. VII. 3550/1924.) 2. Ítélet után uj valorizációs kereset. Az itélt dolog kifogása sikerrel csak a már megítélt jognak ujabb keresettel való érvényesítése ellen emelhető, tehát akkor, ha felperes