Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r
70 Valorizációs joggyakorlat ugyanazon jogviszony alapján és ugyanaliban a terjedelemben, amelyre nézve az alperes korábban jogerősen elmarasztaltatott, indit uj, marasztalásra irányuló keresetet : de nem akkor is, ha felperes az alperessel szemben nem érvényesített kárának megtérítése iránt indit keresetet. Az a körülmény tehát, hogy az alperesek a felperessel létesült jogviszonyból kifolyólag a felperes részéről szolgáltatott készpénzfizetés visszafizetésére köteleztettek jogerősen, nem zárja ki azt, hogy a felperes a tőkekövetelés és törvényes kamatainak megfizetésére jogerős Ítélettel kötelezett, de a fizetési késedelem tekintetében vétkes alperesekkel szemben, azok vétkességéből származtatott kárának megtérítése iránt uj keresetet indíthasson. (P. VII. 2277/24.)1 Megszünteti az utólagos valorizációra való igényt a fizetés fenntartás nélküli elfogadása: Nincs helye utólagos valorizációnak akkor, ha a hitelező követelése valorizációjára vonatkozó igényének fenntartása nélkül fogadta el az adóstól követelésének egészben vagy részben történt kifizetését, mert a teljesítés késedelméből eredő igény kártérítési jellegű, ebből folyóan az rendszerint csak akkor s annyiban érvényesíthető, ha és amennyiben az ezen igényhez való jog fenntartása az adóssal szemben kifejezésre jut. Jogfenntartás hiányában tehát a hitelező ettől az igényétől elállottnak tekintendő s igy az utólagos valorizációra való igényét sikerrel nem érvényesítheti. (P. VII. 2721/1924.) Elvileg megtagadja az utólagos valorizációra támasztott igényt a Kúria P. II. 3920/924. sz. Ítélete: „A kir. Kúria jogi álláspontja szerint ugyanis a pénzérték csökkenésével előálló vagyoni hátrányból származtatott igény járulékos természetű és csak a fél kérelmére lévén elbírálható, a főkötelezettség iránt indított perben érvényesítendő s a kérelem elmaradása azt a jogi vélelmet vonja maga után, hogy a fél ezen a ámen nem kivan igényt érvényesíteni. Következéskép ennek az igénynek a főkötelezettséggel való járulékos jogi kapcsolatánál fogva, annak egy utóbbi perben való érvényesítése a késedelmi kamat helyett a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. t.-c.-nek itt nem alkalmazható 6-ik szakaszában érintett különös esettől eltekintve, ebből az okból ki van zárva. Habár tehát a felperes a korona romlásának tudatában ezt a kártérítés jellegű igényét a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint fenn is tartotta, de a korábbi perben érvényesíteni elmulasztotta, felperes utólagos átértékelés iránti keresete nyilván elkésett, a felebbezési bíróság felperest ebből az okból keresetével he1 Egyezően a res judicata elutasítására. P. V. 6546/1924.