Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

70 A baleseti járadékdö'ntvény revíziója tokát tartott szem előtt, amelyeknek azokban az esetekben, amidőn a társaság törlését látja a törvény indokoltnak, rögtön kell batályosulniok. Mi történne akkor — eltekintve a felelős személyek megbírságolásától, — ha a fióktelep felhívás dacára sem kérne felszámolást ? Végül a keresk. elj. rend. 30—32. §§-ainak és a Kúria 615. sz. elvi határozatának alkalmazására kerülne a sor: a cégbíróság — a kitűzött határidő eltelte után — mégis csak a fióktelep törlését rendelné el, mert az idézett jogforrások csak erre, nem pedig a felszámolás bejegyzésére adnak módot. V. J. A baleseti járadékdöntvény revíziója. A valorizációs gyakorlat állandó kimélyülése egyre jobban aláásta a 86-os teljes ülési döntvénynek nemcsak kézenfekvő[méltánytalanságát, hanem azokat az indokokat is. amelyek a teljes ülés elgondolása szerint kényszeritőleg vezettek a baleseti járadék valorizációjának megtagadására. A korona máig bekövetkezett romlása az ad absurdum bizonyitás erejével hatott: Még oly tiszteletreméltó jogászi érvek mellett is képtelenség ma már sokszor filléreket sem érő baleseti járadékok összegszerűségének érintetlen hagyása. A Kúria VI. tanácsa az ügy elintézését felfüggesztette azzal, hogy a 86-os számú teljes ülési döntvény ujabb megvizsgálása végett teljes ülés egybe hívását kéri. Érdeklődéssel várjuk a teljes ülés álláspontjának megváltoztatását, főképen azon okból, hogy R teljes ülésnek módja nyílik a valorizáció elvi kérdéseivel foglalkozni. Mindenesetre ez alkalommal megemlitendőnek tartjuk az ügyvédségnek azt a szívósságát, amellyel a teljes üles döntése után az anyagi igazság érdekében újból és újból felvette a harcot. A teljes ülést a Curia elnöke f. évi június hó 13. napjára tűzte ki. Meghitelezés. A kir. Kúria VII. tanácsának f. é. március hó 5-én P. VII. 4592/1924. sz. a. kelt Ítéletében egy figyelemre méltó kijelentés foglaltatik: „Ha elfogadható volna is az a felebbezési bíróság által elfoglalt jogi álláspont, hogy a meghitelező által a meghitelezett összeg folyósításával megbízott pénzintézet a megbízás elfogadása s a meghitelezettnek erről való értesítése alapján a meghítelezettel közvetlen jogviszonyba jut, s igy a meghitelezési összeg kifizetése tekintetében a meghítelezettel szemben személyesen felelős, akkor is téves a felebbezési. bíróságnak ebben a kérdésben hozott ítéleti döntése stb." Óvatosan és elklauzulálva, de mégis félre nem érthető módon elhagyja e kijelentéssel a kir. Kúria e tanácsa eddig elfoglalt mereven visszautasító álláspontját a meghitelezésnek a bank és a meghitelezett közötti jogviszonyt keletkeztető ereje tekintetében, amely álláspont ellen az első harcot e sorok irója vivta a Kereskedelmi Jog 1922. évi 1. számában, majd Kolos Jenő tanácselnök urnák e cikkre a Magyar Jogi Szemle 1922. február 1-i számában adott válaszára ugyané lap 1922. március l*á számában irt viszonválaszában. E fon-