Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - Az ügyvéd elállási joga

Az ügyvéd elállási joga 33 ^C.Az ügyvéd elállási joga. Hosszú és változatos az ügyvédi dij jogszabályainak története kezdve a lex Cincián, mely még tiltotta, hogy az ügyvéd felétől dijat fogadjon el ..ne quis ob causam orandam pecuniam donumve acciperet", egészen napjainkig, amikor már az ügyvédnek a dijhoz való joga elvileg vita tárgya nem lehet. Eltérnek azonban a felfogások az ügyvéd és fele között létrejött ügylet jogi természetére nézve. A múltban általában képviseleti, ujabban inkább vállalkozási szerződésnek minősitik. (Dr. Wittmann Mór, J. K. 1918. 25.) Az utóbbi minősítés ellen főleg az szól. hogy a vállalkozó csak kivételes esetben (pl. ha a megbízó a szükséges közreműködést megtagadja) mondhatja fel a szerződést, mig az ügyvédet ez a jog minden indokolás nélkül feltétlenül megilleti. (Ü. R. 41. §.) Amit azonban a törvény egyik kezével gavallérosan ád. azt a másikkal alaposan megnyirbálja. Az Ü. R. 41. §. 3-ik bek. szerint u. i. a felmondásnak 30 napos határideje van. mely idő alatt az ügyvéd a képviseletet hiven vinni és a felet minden joghátrány ellen megóvni köteles. A törvény tehát nem elállási, hanem csak egy 30 napra szóló felmondási jogot biztosit. Ez a jogszabály azonban a mai változott gazdasági viszonyok között kivétel nélkül nem állhat meg. Az ügyvédet u. i. főleg az a veszély fenyegeti, hogy a 30 napi kényszermunka alatt a felmondott ügyben többrendbeli tárgyalás tartatik, ítélet hozatik vagy a lelebbvitel benyújtásának határideje jár le. Mindezen perbeli cselekmények nagy substratumu pereknél reá nézve igen jelentékeny illeték leróvási kötelezettséggel járnak. Eltekintve attól, hogy a legtöbb esetben az is problematikus: vájjon a 30 nap alatt végzett munkájának dija megtérül-e ? Az ügyvédi kar mai nehéz anyagi helyzetében még ezt a terhet is nem birja elviselni. A megbízások felmondásának az esetek túlnyomó részében az az oka, hogy az ügyfél fizetési kötelezettségének eleget nem tett. Nézetünk szerint az ügyvédet ilyen esetben nem felmondási, hanem rögtöni hatályú elállási jog illeti, bárminek is minősítsük az ügyféllel kötött jogügyletet. Ugy a megbízási (amennyiben visszterhes), mint a vállalkozási szerződésnél az ellenérték utólag fizetendő ugyan, ámde a törvény az ügyvédi megbízásnál kivételt tesz, amenynyiben a készkiadások és időveszteség, valamint a jutalomdíj aránylagos fedezése céljából előleg követelésére jogosítja fel az ügyvédet. (Ü. R. 54. §.) Ha az általános magánjognak a késedelemre irányadó szabályai állanak a konkrét ügyletre is, az ügyvéd nézetünk szerint elállhat az ügylettől: 3