Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - Érvényes-e a szóbelileg közölt, tudomásul vett felmondás?

Felesleg fedezeti vételnél fizetésemelések nem tekinthetők többé a korona vásárló értékében beállott csökkenés ellensúlyozására adott juttatásnak, melyre mint csupán látszólagos fizetésemelésre a felmondásban lévő alkalmazott a kir. Törvényszék álláspontjának megfelelően az 1910/1920. M. E. 7. §. alapján jogosan tarthatott igényt. Hanem a korona értékének bekövetkezett állandósulása után a fizetésemelések már valóságos fizetésjavitást képeznek, melynek rendeltetése és célja az alkalmazott eddigi életviszonyainak, megélhetésének javítása, vagyis az alkalmazott életmódjának magasabb színvonalra emelése. Ez a korona értékében bekövetkezett állandósulás 1924. juli usl-től már bekövetkezettnek tekintendő s igy ezen időponttól kezdve az alkalmazottaknak adott fizetésemelések már az alkalmazottak életmódjának, életszínvonalának javítását, emelését célozzák és igy valóságos fizetésemelés természetével bírnak. Már pedig nincs oly jogszabály, mely a munkaadót arra alkalmazottja életszínvonalának emelésével a többi alkalmazott életszínvonalát is perrel kikényszerithetöleg javítani, emelni tartozzék." Felesleg fedezeti vételnél. Az 1897. évi augusztus hó l én életbelépett tőzsdei értéküzleti szokások 25. §-a értelmében az esetre, ha a közvetlen (nem leszámolásra kötött) ügyletet valamelyik fél kellő időben nem teljesiti és a másik szerződő léi a szokásokban javára megállapított jogok közül választván. fedezeti vételt foganatosított, de a fedezeti vétel folytán a késedelmes fél javára felesleg mutatkozik, ez a felesleg az utóbbinak kiadandó. A bíróság megállapította, hogy az általános jogelvek értelmében a mutatkozó felesleg a késedelmes felet csak akkor illeti meg, ha öt a késedelem körül rosszhiszeműség semmi irányban sem terheli és ha legfeljebb menthető tévedés esete forog fenn. (Budapesti áru és értéktőzsde' választott bírósága 1692/1923. számú ítélet; 1925. évi január hó 23.). A döntéshez ily általánosságban szó fér. A felesleg egyszerű megtartására az eladót-általános jogszabály fel nem jogosítja. Legfeljebb visszatartási joga van esetleges kárkövetefése erejéig. Társasági szerződés hatálytalanná válása idomulás okából. Az 1913. évi november hó 6-ika óta egészen 1921. évi május hó 23-ikáig eltelt több mint hét esztendő az időközben megváltozott gazdasági viszonyok folytán önmagában véve alapot szolgáltat arra, hogy alperes megtagadja, hogy felperessel oly módozatok és feltételek mellett, mint aminők mellett évekkel előbb megállapodtak, társasviszonyt létesítsen és megkezdje a közös üzlet folytatását. (Budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága 670/1923. számú ítélet: 1925. évi január hó 7.) emelje s illetve hogy