Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - Érvényes-e a szóbelileg közölt, tudomásul vett felmondás?

Szóbeli felmondás A pénzgazdaságnak, nemkülönben a jogkereső közönségnek fontos érdeke követeli a kamatjog gyökeres és sürgős Ervényes-e a szóbelileg közölt, tudomásul vett felmondás ? Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a kimondja, hogy- a határozatlan időre kötött szolgálati szerződés felmondása csak ugy érvényes, ha ezen felmondás írásban történt. Ámde ez a szabály szerény nézetünk szerint csakis a felmondásra, mint egyoldalú nyilatkozatra vonatkoztatható és ebből csak anyagi jogszabálysértéssel lehet azt a jogmagyarázatot levonni, mintha a szolgálati jogviszonyt a felek egyező megállapodással nem bonthatnák fel, illetőleg ilyen egyező megállapodás csak ugy lenne érvényes, ha azt valamelyik fél részéről előre bocsátott írásbeli felmondás előzte meg. A magánjog szerint felmondás alatt a szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal a jövőre való megszüntetését értjük. A polgári törvénykönyv tervezete SöO. §-ában szintén olykép állapítja meg a felmondás jogi fogalmát, hogy az a szerződéses viszonynak a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése a jövőre nézve. Nézetünk szerint tehát az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a csak ugy értelmezhető, hogy a szolgálati szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal, tehát felmondással való megszüntetése csak ugy érvényes, ha ezen egyoldalú nyilatkozat, tehát felmondás, iiásban eszközöltetett. De nem érthető ugy, hogy kétoldalú jogügylettel, tehát kölcsönös megállapodással, a felek ne lennének jogositva arra, hogy a szerződéses viszonyt megszüntethessék. Ezen jogmagvai ázatnak nem mond ellene az 1910/1920. M. E. sz. rendeletnek 23. §-a sem. Ezen 23. §. ugyanis csak azt mondja, hogy a szolgálati szerződésnek a rendelet 2. §-ának rendelkezésétől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. Vagyis nem köthetek szerződést, amelyben azt mondom ki. hogy jogositva vagyok a szerződést megszüntetni szóbeli felmondással. De nem lehet a 23. §-t odamagyarázni, helyesebben oda félremagyarázni, hogy ezen szakasz azt jelentené, mintha a felek a szolgálati viszonyt kölcsönös megállapodással nem szüntethetnék meg olyankor, ha ezen kölcsönös megállapodást Írásbeli felmondás valamelyik fél részéről meg nem előzte. Hogy ezen értelmezés minő abszurdumra vezet, arra a következő példát hozzuk fel: felmondok egy alkalmazottamnak egy évre szóbelileg, aki a felmondást tudomásul is veszi. Ha ezen felmondás nem volna érvényes, az egy év elteltével az alkalmazottam azt mondhatná, hogy tessék nekem újból felmondani, mért hisz az egy év előtt történt felmondás nem történt írásban és igy az érvénytelen. De tovább megyünk. Az év elteltével az alkalmazott talán ki is lép és csak 5 hóval reformját. ifj. dr. Nagy Dezső.