Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - Érvényes-e a szóbelileg közölt, tudomásul vett felmondás?

Szóbeli felmondás A pénzgazdaságnak, nemkülönben a jogkereső közönség­nek fontos érdeke követeli a kamatjog gyökeres és sürgős Ervényes-e a szóbelileg közölt, tudomásul vett felmondás ? Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a kimondja, hogy- a határozatlan időre kötött szolgálati szerződés felmondása csak ugy érvényes, ha ezen felmondás írásban történt. Ámde ez a szabály szerény nézetünk szerint csakis a felmondásra, mint egyoldalú nyilatkozatra vonatkoztatható és ebből csak anyagi jogszabálysértéssel lehet azt a jogmagyarázatot levonni, mintha a szolgálati jogviszonyt a felek egyező megállapodással nem bonthatnák fel, illetőleg ilyen egyező megállapodás csak ugy lenne érvényes, ha azt valamelyik fél részéről előre bocsátott írásbeli felmondás előzte meg. A magánjog szerint felmondás alatt a szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal a jövőre való megszüntetését értjük. A polgári törvénykönyv tervezete SöO. §-ában szintén olykép állapítja meg a felmondás jogi fogal­mát, hogy az a szerződéses viszonynak a másik félhez inté­zett egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése a jövőre nézve. Nézetünk szerint tehát az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a csak ugy értelmezhető, hogy a szolgálati szerződésnek egy­oldalú nyilatkozattal, tehát felmondással való megszüntetése csak ugy érvényes, ha ezen egyoldalú nyilatkozat, tehát fel­mondás, iiásban eszközöltetett. De nem érthető ugy, hogy két­oldalú jogügylettel, tehát kölcsönös megállapodással, a felek ne lennének jogositva arra, hogy a szerződéses viszonyt meg­szüntethessék. Ezen jogmagvai ázatnak nem mond ellene az 1910/1920. M. E. sz. rendeletnek 23. §-a sem. Ezen 23. §. ugyanis csak azt mondja, hogy a szolgálati szerződésnek a rendelet 2. §-ának rendelkezésétől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. Vagyis nem köthetek szerző­dést, amelyben azt mondom ki. hogy jogositva vagyok a szerző­dést megszüntetni szóbeli felmondással. De nem lehet a 23. §-t odamagyarázni, helyesebben oda félremagyarázni, hogy ezen szakasz azt jelentené, mintha a felek a szolgálati viszonyt kölcsönös megállapodással nem szüntethetnék meg olyankor, ha ezen kölcsönös megállapodást Írásbeli felmondás valamelyik fél részéről meg nem előzte. Hogy ezen értelmezés minő abszurdumra vezet, arra a következő példát hozzuk fel: felmondok egy alkalmazottamnak egy évre szóbelileg, aki a felmondást tudomásul is veszi. Ha ezen felmondás nem volna érvényes, az egy év elteltével az alkalmazottam azt mondhatná, hogy tessék nekem újból fel­mondani, mért hisz az egy év előtt történt felmondás nem történt írásban és igy az érvénytelen. De tovább megyünk. Az év elteltével az alkalmazott talán ki is lép és csak 5 hóval reformját. ifj. dr. Nagy Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom