Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A heidelbergi 33. német jogászgyülés (1924. szeptember 11-13.) magánjogi szakosztályának tárgyalásai

Heidelbergi jogászgyülés 21 tozása) a BGB. bérleti jogához való visszatérést ajánlja az összes fennálló korlátozások eltörlésével, mig Klang azt a nézetet vallja, hogy a szociálpolitikai felfogásban beállt változás és a bérleti jognak a dologi joghoz való közelitése a BGB. végérvényes szabályaira is kihatással kell, hogy legyen. Legfőbb következtetései ebből az elvből: hogy a bérlőt a szabad felmondás helyreállítása idejében meg kell védeni az önkényes felmondások ellen a jóhiszem elvei szerint, hogy a bérösszeg ne haladhassa meg a helyi szokás és a szolgáltatások kölcsönössége által megszabott határokat, s hogy sürgős kivételes esetekben a bérlőnek még a végrehajtási szakban is oltalmat kell nyújtani. A szakosztály ugy határozott, hogy Klang javaslata fölött napirendre tér. Lényegében Ruth javaslatát fogadták el 29/21 szavazattal. Klang javaslatára azonban a második teljes ülésben felvették azt a toldatot, hogy „vájjon és minő változtatásokat kell véglegesen a bérleti jogon ejteni, az jelenleg előre nem látható. Az állandó bizottság felkéretik, hogy a végleges alakulás kérdését alkalmas időpontban újból tűzze napirendre". Az átmeneti időre egyhangúság volt elérhető arra nézve, hogy „a kényszergazdálkodás teljes megszüntetésére kell törekedni, de ez csak akkor lehetséges, ha elegendő uj épitkezés folytán a kereslet és kinálat közt a lakáspiacon kiegyenlítődés éretett el". E célból egy sor gazdasági rendszabályt ajánlanak, különösen : a közhasznú szövetkezeti települések támogatása az állami és községi építkezések korlátozásával, építési telkek olcsó nyújtása (örökbérlet) és az uj építkezések kedvezményezése adók és illetékek szempontjából. Az uj építkezéseket ki kell vonni a kényszergazdálkodás alól, de a bérlőknek korlátolt oltalmat kell adni a hajléktalanság ellen. Az uj építkezőket bizalmukban nem szabad megcsalni. Külföldiek, üzlethelyiségek és bútorozott lakások tekintetében a bérlő oltalmára nincs szükség. Ellenben nem találták helyesnek, hogy cseh-szlovák mintára oly bérlőket, akiknek jövedelme vagy vagyona egy bizonyos határt meghalad, e törvény az oltalomból kizárjon. A megengedett bérösszeget birodalmi törvénnyel kell szabályozni és időnkint revízió alá vonni. Az alacsony bérek fentartásában látják a lakásínség főokát. A jelenlegi felmondási korlátokat fenn kell tartani. A hatósági beavatkozást üres lakások kiutalására és felszabaduló lakások kiosztására kell szorítani. II Minő irány élvek állitandók fél a házassági vagyonjog tekintetében ? Előadók: Kipp egyetemi tanár, Dr. Wierusovsky, Köln és Dr. Műnk Mária kisasszony, ügyvéd, Berlin. Mind a három előadó egyetért abban, hogy a jelenleg érvényes kezelési közösség a nő mai jogállásával, többé össze