Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A heidelbergi 33. német jogászgyülés (1924. szeptember 11-13.) magánjogi szakosztályának tárgyalásai

22 Heidelbergi jogászgyülés nem egyeztethető és a vagyonelkülönzés elvével pótlandó, továbbá, hogy a nőt a szerzeményben részesíteni kell. Kipp és Munk a közszerzeményhez hasonló, de csak halál esetére érvényesülő intézmény mellett foglaltak állást, mig Wierusovsky ezt csak bontás esetére tartja megfelelőnek és egyebekben a nőt törvényes örökrészének ós tartási igényeinek kedvezőbb kialakításával akarja kárpótolni. Végül. megegyeznek az előadók abban, hogy a vagyonelkülönzés elvi helyeslése mellett mindkét házastárs részesedését javasolják a szerzeményben közelebbi meghatározás nélkül. A németek tehát előbb-utóbb be fogják hozni az 1848 előtti idő óta változatlan magyar házassági vagyonjogot. Abban megtalálják mindazt, amit keresnek. III. Közvetlenség, szóbeliség, esetlegesség. Előadók : Dr. Engel, a kereskedelmi törvényszék elnöke, Wien és Dr. Wolff, ügyvéd, Berlin. A német birodalmi 1923. december 22-iki és 1924. február 13-iki rendeletek erős réseket ütöttek a szóbeliség és közvetlenség elvein. Az utóbb emiitett rendelet csak 1924. június 1-én lépett életbe, annak hatásai felöl tehát tapasztalatok még csak kis számban állnak rendelkezésre. Ennek dacára jellemző, hogy a jogászgyülés a következő irányelveket fogadta el, amelyekből kiérzik a törekvés arra, hogy a gyakorlati posztulátumokkal szemben megvédjék az igazságszolgáltatási apparátus kifogástalan működéséhez szükséges garanciák minimumát: 1. Az eljárást minden garanciával fel kell ruházni, amely a döntés alaposságát biztosítja. Ezek főkép a túlzásoktól ment szóbeliség és a lehetőleg korlátlan közvetlenség. Ha a felek egyezően lemondanak a szóbeliségről, akkor tárgyalás mellőzésével hozható határozat. 2. A szóbeli tárgyalást minden mellékkérdéstöl mentesíteni kell és ugy kell előkészíteni, hogy lehetőleg egy határnapon befejezhető legyen. Evégből a) előkészítő tárgyalás tartása egyes bíró előtt a nemvitás ügyek elintézésére és a per előkérdéseinek tisztázására ; b) előkészítő iratok váltása; c) az előreláthatólag szükséges bizonyítékok előzetes beszerzése; d) mechanikus segédeszközök alkalmazása a tárgyalás lefolyásának megrögzitésére; e) halasztások tilalma, kivéve törvényesen meghatározott esetekben (47/42 szavazat). 3. A közvetlenség elvének gyengítése nem engedendő meg. Az előkészítő tárgyalás kiterjesztése más kérdésre, mint a 2. a) alattiakra nem foghat helyt. Különösen a bizonyitásfelvétel, amennyire egyáltalán lehetséges, a bíróság előtt történjék. A kivételeket a törvény sorolja fel: ilyenül nem jöhetnek számba a bíróság ügyforgalmára való tekintetek. 4. A felek személyes megjelenését büntetésekkel nem szabad kikényszeríteni, csak köz-