Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

A 86. sz. döntvény 167 lan lenne az ugy a hitelezők, mint a részvényesek szempontjából, súlyosabb következményű csőd kérésénél a mérleg ilyen aláírásától eltekinteni. A csőd a r.-t. megszűntét jelenti (K. T. 201. §. 4.), ennek feltételeit tehát feltétlenül a legnagyobb gondossággal és szigorúsággal kell kezelni. Dr. Katona Imre. A 86. sz. .döntvényt, amint az előrelátható volt, a Curia teljes ülése megváltoztatta. Örömmel registráljuk a. hirt, mint az igazság érvényesülését. Az indokolásra más alkalommal térünk vissza a birói Ítélkezés psychológiájával kapcsolatosan. Valorizáció megosztása. Nem örökjogi területen ötven százalékos valorizációt állapit meg P. IV. 5837/924. sz. ítélet, mert:, alperes a jogalap kérdésében sikertelenül védekezett és viszont a kár összege birói megállapítástól függött. Ötven százalékos értékkülönbözetet itélt meg P. IV. 2946/924. sz. A követelés a kommün előtti időből származott. Indokolás: A keresk. müveletek erejét a kommün lényegesen meggyöngítette és az 1920-as pénzlebélyegzés is utolérte volna a felperest. Részfizetés elfogadása, a) Hitelező a részteljesítést elfogadni nem köteles, a valorizáció az adós terhére tovább folyik. P. II. 3646/924. Ellenkező: b) Adósok azzal ajánlották fel a fizetést a felébb, bíróság ítélete után, hogy ha a Kúria az összeget felemelné, az „á conto" fizetésnek fog tekintetni. A hitelezők „csak saját veszélyükre tagadhatták meg. a kinált összeg felvételét", mert „az értékcsökkenésből eredhető károsodás elhárítása szempontjából a hitelező az így felajánlott fizetést vissza nem utasíthatja". P. I. 924/924. Ez a kétségtelenül helyesebb és méltányosabb álláspont. Kosztkamat jogossága. Lapunk 2. számában (9 oldal) közöltük a Kúria VII. tanácsának döntését, mely a kosztkamat jogosságát megállapította. Most a Kúria IV. tanácsa helyezkedett ugyanazon helyes álláspontra a P. IV. 4893/924. sz. határozattal, amely a táblának a kosztkamat érvényesíthetőségét kizáró ítéletét megváltoztatta, kimondván: hogy az anyagi jogszabály nem zárja ki azt, hogy a hitelező és az adós egymásközti viszonyában a hitelező a valuta elértéktelenedéséből előálló károsodást szerződéses kikötéssel az adósra háríthassa át. Már pedig a kosztkamatnak szerződéses kikötése, — amely lényegileg ugyanazt a célt szolgálja, mint a valorizációs szerződési kikötés — alapjában véve nem egyéb, mint a pénzkövetelés értékében a ralutaromlás folytán előállott veszteségnek az adósra való áthárítása. A valorizáció és kosztkamal célbeli párhuzamosságát a VII. tanács is megállapította. ' Ez a két döntés azonban igen élénken mutatja a kamattörvények, illetve a mai kamatjog anarchiájának togyatékosságát. Kártérítés valorizációja — fedezeti vétel. Birói gyakorlatunk ma is kitart azon álláspontja mellett (ami egyébként a törvényből folyik), hogy a vevő kárigényének nem előföltétele a fedezeti vétel megkötése. A gyakorlatban ugyan jelentkeztek döntések, amelyek a kárenyhítési kötelezettség alapján a fedezeti vétel elmulasztását a vevő terhére irták. Most