Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Részvénytársaság elleni csődnyitás 163 kezések; járásbíróság felügyelete és vezetése; összeférhetetlenség és együttalkalmazás ; törvényszéki elnök helyettesítése ; bíróság hatóságának kiterjesztése), 35—37 (itélőbirák áthelyezése és kirendelése; illetékesség fegyelmi eljárásban, végrehajtó dija), 39—52„ 54. és 56—60. §-ai. Hatályban maradnak a korábbi rendeletek közül különösen : 1. a végrehajtási ^árverést korlátozó rendelkezések megszüntetéséről szóló 5360/1924. M. E. sz. rendelet 1—3., 6. és 7. §-ai: 2. az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kivül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről szóló 3982/1916. M. E. sz. rendelet; a háborúban eltűntek holtnaknyilvánitására vonatkozó szabályok. Az egyéb, a novellával kapcsolatos rendeletek ismertetésére még visszatérünk. M. Hazai joggyakorlat. Részvénytársaság elleni csődnyitás saját kérelemre. A Cst. 81. §-a szerint a csöd azonnal megnyitandó, ha valaki a csődnyitást maga kéri. A 247. §. utolsó bekezdése szerint — ha a fizetések megszüntetését az igazgatóságnak, vagy a felszámolóknak nem annyi tagja jelenti be, ahánynak -aláírása a társasági cégjegyzéshez szükséges — a csőd a többi tagok meghallgatása nélkül csak akkor rendelhető el, ha a fizetések megszüntetése hitelt érdemlően igazoltatik. Králik kommentárja (522. o.) ezen törvényes rendelkezéseket akként értelmezi, hogy „részvénytársaságnál a csődnyitáshoz elegendő a cégjegyzéshez jogosított igazgatónak, esetleg igazgatóknak kérvénye. A kérvényt a 244. §. szerint indokolni nem kell; a fizetések megszüntetését hitelt érdemlően igazolni nem kell és ha még tizenegy igazgató társa is volna, nem hallgatandók meg.* Ámbár négy évtizednél hosszabb ideje van érvényben a csődtörvény, a gyakorlat ezzel a kérdéssel tudtunkkal nem foglalkozott. A budapesti kir. ítélőtáblának a 8. P. 5566/1925. számú ügyben hozott végzése ad ennek a kérdésnek aktualitást, — helyes-e az a törvénymagyarázat, melyet a fentiek szerint Królik állított fel. A szóbanforgó eset röviden a következő : X részvénytársaság részvényesei az ügykezeléssel nincsenek megelégedve s ezért a törvényszéktől rendkívüli közgyűlés egybehivását kérik, az igazgatóság elmozdításának és uj igazgatóság választásának tárgysorozatával. A törvényszék a közgyűlést egybehívja, mire két igazgatósáig tag — még nem tőrölt cégjegyzése alapján — a részvénytársaság ellen a csőd elrendelését kéri. A pestvidéki kir. törvényszék a csődöt elrendeli. A részvényesek felfolyamodása folytán a budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését feloldja s utasítja az elsőfokon eljárt kir. törvényszéket, hogy tárgyalás kitűzése s az összes érdekeltek meghallgatása uíán a csődnyitás kérdésében hozzon uj határozatot. Indokolásában mindenekelőtt megállapítja a kir. Ítélőtábla, hogy a részvényeiket letevő részvényesek a részvénytársaság ellen elrendelt csőd kérdésében közvetlenül érdekeltek lévén a perorvoslat jogé őket megilleti. Ezután azt mondja az indokolás: „A Cs. T. 247. §-a értelmében részvénytársaságok ellen, ha az igazgatóságnak annyi tagja kéri a csődöt, ahánynak aláírása a társasági 11*