Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

160 Előzetes végrehajthatóság is biztosítási végrehajtás nem kívánja telekkönyvi rendtartásunk sem meg. Hogy azonban az adós akarata ellenére ne állhasson fenn a. végrehajtatót szerinte meg nem illető biztosítási végrehajtás kereset nélkül, a telekkönyvi rendtartás vonatkozó intézkedéseinek analógiájára módot kell adni a végrehajtást szenvedettnek arra, hogy bizonyos határidő, pld. 15 nap eltelte után a végrehajtatót a kereset benyújtására és annak igazolására szoríthassa. Végül helytelen a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelező, jegy és csekket illetően az a további megszorítás, mely szerint ezek alapján biztosítási végrehajtás elrendelésének csak akkor van helye, ha ezen okiratok fizetési meghagyásos eljárás utján érvényesíthetők. Igaz ugyan, hogy a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának b) pontjához fűződő gyakorlat hosszas ingadozás után hasonló módon állapodott meg a zálogjog előjegyzés előfeltételeit illetően, azonban ezt a gyakorlatot sem tartom kielégítőnek, mert ellenkezik a biztosítási intézmény céljával. Nincs abban semmi ráció, hogy csak azért, mert például a váltón" hiányzik a kelet helye vagy ideje, a biztosítást a hitelezőtől megtagadjuk. Mert hát akár csak Tlyen váltót ad-e az, aki nem akart váltókötelezettséget vállalni ? Nem helyes az sem, hogy ne kapjon biztosítást az elévült váltó, kereskedelmi utalvány stb. birtokos és pedig egyrészt azért nem, mert a speciális elévülési határidő eltelte dacára fennállhat a kötelezettség köztörvényi érvényessége, másrészt azért sem, mert az elévülés csak kifogással történő megtá madás folytán vehető figyelembe. Ne felejtsük el, hogy a biztosítási végrehajtás a követelés megszűntének kimutatásával a semmibe vész, az adóst nem károsította. 2. Tegyük fel, hogy A B-nek eladott egy gépet, írásban ki is jelentette, hogy átadottnak tekinti; vagy elajándékozott egy ingatlant, erről irást is adott, de abban bekebelezési engedély nincs. Végrehajtási törvényünk 237. §-a szerint a hitelező zárlatot kérhet a követelés tárgyára, ha a birtokban lévő adósa elleni igényét közokirattal, v,agy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja és egyszersmind kimutatja, hogy zárlat alkalmazása nélkül igényének érvényesítése veszélyeztetve van. A veszélyezettség kimutatásának posztulálását e helyütt is teljesen indokolatlannak, a hitelező érdekei szempontjából sérelmesnek tartom. 3. Ha A B-nek okiratban valamely meghatározott ingatlanra vonatkozóan nem ugyan zálogjog bekebelezési engedélyt ad, hanem például azt igéri, hogy majd fog adni akkor, ha nevén lesz az ingatlan: telekkönyvi rendtartásunk 88. §. a) pontjának rendelkezése szerint ezen okirat alapján, amely „zálogjoghozi címet tartalmaz", zálogjog előjegyzésnek van helye. Ha A nem ingatlanra, hanem valamely meghatározott