Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Előzetes végrehajthatóság és iütositási végrehajtás 161 ingóra vonatkozóan engedne hitelezőjének zálogjoghoz vezető jogcímet, vagy általában azt, hogy követelését biztosithassa, B az ilyen okirat alapján semmiféle biztosításhoz nem juthat. Tegyük fel, hogy A okiratban a következő nyilatkozatot teszi: Tartozásom erejéig lekötöm önnek zongorámat, vagy lakásom bútorait, vagy üzletem berendezését. Tudjuk, hogy e nyilatkozat folytán B. zálogjogot ezen ingókra még nem szerzett, hanem csakis követelési jogot azok birtokbabocsájtására. Ha A a lekötött tárgyakat ki nem adja, B nem tehet mást, mint perrel követeli azok kiadását. Hogy ily okirat alapján ne engedjünk biztosítási végrehajtást a hitelezőnek, teljesen illogikus, mert adósának ingatlanain hasonló körülmények között zálogjogelöjegyzést kaphat. Sérelmes ez reá akkor is, ha a felek megállapodása szerint az ingóknak továbbra is az adós birtokában kell maradniok és sérelmes akkor is, ha megállapodásuk szerint a biztosításul kijelölt holmikat a hitelező el is vihette és vitte is volna. Miután az adós igen sokszor akarna biztosítást engedni ingóin, de azokat, szüksége lévén reájuk, birtokából ki nem bocsáthatja, miután továbbá igy a hitelező azokon kézizálogjogot nem szerezhet jelenlegi jogszabályaink szerint: különösen nagy értékkel bírna a felekre, ha az ilyen okirat alapján a hitelező a biztosítási végrehajtás oltalmát megkaphatná. Nézetem szerint az érdekeltek a lajstromzálogjog korrektivumaként sokszor vennék a biztosítás e módját igénybe. 4. Telekkönyvi rendtartásunk 88. §-ának c) pontja szerint zálogjog előjegyzésnek van helye kereskedőnek lejárt követelését tárgyazó könyvkivonata alapján, amennyiben hiteles tanúsítvány igazolja a könyvek szabályszerű vezetését és azt, hogy a kivonat a könyveknek megfelel és amennyiben a könyvek bizonyitó ereje még el nem enyészett. Birói gyakorlatunk szerint további feltétel a kereskedő bejegyzett volta és az, hogy a könyvkivonatból a követelés jogcíme megállapítható, e jogcím pedig kereskedelmi ügylet, illetőleg ügy legyen. Logikus az volna, hogy mindezen feltételek fennforgása esetén a biztositasi végrehajtás is elrendelhető legyen az adós ellen,, miután a zálogjogelőjegyzés lényegileg ennek felel meg, az adós vagyontárgyainak ingó, vagy ingatlan minősége pedig ily eltérő elbírálást e vonatkozásban semmikép sem,indokol. Ugyanakkor, amikor a biztosítási végrehajtást a vázolt tágabb körben megengedjük, a végrehajtást szenvedő érdekében garanciális szakaszként felveendő volna, hogy az, aki e jogvédelmet nyilvánvalóan alaptalanul vette igénybe, a törvényben közelebbről megjelölt birsággal sújtható. Ez a rendelkezés viszont a telekkönyvi előjegyzés kapcsán is helyén való lenne. Dr. Ballá Ignác. 11