Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Előzetes végrehajthatóság és biztosítási végrehajtás 157 A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925. évi VIII. t.-e. (Ppn.) 14. §-a a tartási és élelmezési perekhez kapcsolódóan a balesetből származó kártérítési kötelezettség alapján járadék fizetésében marasztaló ítéletekre terjeszti ki az előzetes végrehajthatóságot és pedig, mint a tartási és élelmezési perek körében: a kereset benyújtása előtt félévre hátralékos és a per alatt lejárt részletek tekintetében. Az ügyvéd, aki a peres felek vagyoni körülményeit a dolog természete szerint jobban ismeri és a pert tovább is kiséri, mint a- perbiró, győződhetett csak meg igazán az előzetes végrehajthatóságnak, különösen pedig az elsőbirói .ítélet előzetes végrehajthatóságának tulradikális voltáról. A marasztalás küszöbén álló fél az esetek túlnyomó részében hiában próbál a marasztalás bekövetkezése előtt védelmet kérni a Pp. 417. §-a alapján, hiába hivatkozik arra és ajánlja fel a bizonyítást arészben, hogy hitelezője vagyontalan, albtrlő, lakása nincs és illetve, hogy rajta a kifizetett összeget megvenni nem tudja, mert bíróságaink szinte kivétel nélkül nem adnak helyt az előzetes végrehajthatóság kimondásának mellőzésére irányuló kérelemnek. Következmény : a marasztalt félnek a nem jogerős és utóbb megváltoztatott ítélet alapján ellenfelének kifizetett összeget nincs szerencséje viszontláthatni. • Az előzetes végrehajthatóság, amelynek indoka néhány eset kivételével, egyfelől a perbevitt igény sürgőssége, vagyis a hitelezőnek azon érdeke, hogy mihamarabb követeléséhez jusson, másfelől a törvénykezésnek ezzel szembenálló és bevallott lassúsága, nagyon is aggályos intézmény. Az 1. és 2. pont eseteiben, amelyekben az a valószínűség az előzetes végrehajthatóság indoka, hogy a marasztaló Ítéletet minden valószínűség szerint nem fogják megváltoztatni, továbbá a 9. pont esetében, amelyben az intézkedés végrehajtása — birtokperről lévén szó — úgyis csak ideiglenes rendezést nyújt, talán még meg lehetne véle valahogy békülni. Nem azonban már a 4. pont esetében, amelyben az előzetes végrehajthatóságnak ugyancsak kivételes indoka a követelés kicsiny volta, mert hiszen lehet, hogy a végrehajtató két millió koronára sem jó és nem az összes többi esetekben. Az eltartást követelő személyét nézve be kell ugyan látni, hogy rá nézve fontos, hogy az ily természetű követelése mihamarabb befolyjon, mert hiszen a megélhetéséhez kell, de be kell látni azt is, hogy mennél inkább kell az neki, mert mása nincs, annál inkább ki van téve a marasztalt fél annak, hogy az elsőbirói itélet megváltoztatása dacára végleg elveszti az annak alapján kifizetett pénzt. Ugyanez az aggály