Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Plósz Sándor és á német perjogi tudomány 149 Mindkét Degenkolb-féle tételt heves támadások érték. Ami a másodikat illeti, az u. n. absztrakt közjogi keresetjog álláspontjával az u. n. konkrét jogvédelmi igény álláspontját szegezték szembe, amely ugyan szintén a kereset közjogi jellegéből indul ki, de azt csak a konkrét, védelemre jogosult és védelemre szoruló anyagi jog részéré, mint másodlagos védelmi jogot koncedálja. Ez elmélet megalapitója köztudomás szerint Wach Adolf, aki bizonyos mértékig ugyan •Muther emiitett bírálatára támaszkodik, de akinek elméleti önállóságát maga Degenkolb védte meg Eisele-vel1) és Chiovendá-xal2) szemben. Wach nagyszámú, részben feltétlen, részben feltételekkel és fenntartásokkal melléje csatlakozott hivei közül a legjelentősebbek : Hellwig (Anspruch und Klagerecht, 1900. Wesen u. subjektive Begrenzung der Rechtskraft, 1901.; Lehrbuch des Zivilprozessrechts, Bd. L, 1903.), Langheineken (Der Urteilsanspruch, 1899.) és Richárd Schmidt (Lehrbuch des Zivilprozessrechts, 1898.). További idézetek Bülow-nól. id. m. 3. 1. 5. j. A kettő között középütt, de a valósághoz talán legközelebb áll Plósz konstrukciója. Szerinte a keresetjog bár független az anyagi magánjog létezésétől, de függ ilyennek állításától3)* s minden vagy a legtöbb magánjogi jogosultságnak a kereshetőség egyik immanens, bár közjogi jellegű4) alkotórésze, amely arra van teremtve, hogy annak védelméül szolgáljon.5) A keresetjog „jogcíme" ehhez képest: az alanyi magánjog.0) Ha ezzel szemben Degenkolb7) arra utal, hogy az ő elmélete nem ismer kétféle, egy közjogi és egy magánjogi keresetjogot és. csak teljes, nem pedig félig elismert és félig megtagadott közjogi keresetjogot ismer, úgy ebben Plósz jól átgondolt és teljes világossággal kifejtett konstrukciójának csak ferdített és felületes beállítását láthatjuk. Plósz szerint sem kétféle a keresetjog. csak azt hangsúlyozza, hogy annak a magánjog és a perjog más és más nézőpont1) Herings Jahrbücher XXXI. k. 398. 1. 20. j. 2) L'azione nel Sistema dei diritti (1903.) id. m. 54. 1. 3) Beitráge id. m: 32. 1. *) Id. m. 33. 1. 5) Id. m. 34. 1. 6) Id. m. 35. 1. '} Beitráge id. m. 8. 1.