Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

14G Dr. Meszlény Artúr szerek némi túlbecsülésével is dolgozott volna, mint ő. Egyéni nagystilüsége mellett erre vezetem vissza, hogy a német tudomány az ő Írásaival szemben nem volt kénytelen előbb leküzdeni az idegenkedésnek, a beidegződés nehézségeinek ama kinai falát, amelyen éppen a német tudomány rendszerint fennakad és pedig fennakad anélkül, hogy ennek okát a saját relativitására és egyoldalúságára vezesse vissza, hanem fennakad pálcát törve és kicsinyelve, amint ez már emberi, túlságosan emberi . . . Plósztól magától persze ezek a kicsinyességek és türelmetlenségek messze távol állanak. Senki nálánál nagyobb becsüléssel és megérteni igyekvéssel nem foglalkozik az ellennézet érveivel és álláspontjaival. A lehetőség szerint kerüli is a polémiát, s ha rákényszerül, igyekszik azt hűvös tárgyilagossággal, még egy erősebb kifejezésnek is gondos kerülésével előadni. Hogy ez milyen önmegtagadást jelent éppen annál a témánál, amely a tudományos kedélyeket hellyel-közzel a legszélsőbb személyeskedésre ragadtatta, ez mindenki előtt világos, aki a keresetjog elméletének történetét és Plósznak ebben betöltött szerepét akár csak vázlatosan is ismeri. A szerény emlék, amelyet elhunyt nagy mesteremnek állithatok, legyen rövid ismertetése vagy inkább felújítása e történetnek. * Korábban a keresetjog és az alanyi magánjog között az összefüggést ugy képzelték, hogy az előbbi valamely magánjogi jogosítvány érvényesítésének, gyakorlásának módja. Azt a lehetőséget, hogy magánjogomat keresetindítás utján érvényesíthetem, a magánjogból magából eredő jognak tekintették, a felperest az alperessel szemben megillető magánjogi igény alkotórészének vagy legalább folyományának.1) Nem annyira filozófiai, miként olykor hiszik, mondja Degenkolb,2) mint inkább a modern állam kifejlődése egyeni) Bülow: Klage und Urteil, Berlin 1903., 1. 1. v. ö. Gönner, Handbuch des deutschen gemeinen Prozesses, Erlangen 1804., Bd. II., Kap. XXXIII.: „Beitrage zur Lehre vom ersten Verfahren im ordentlichen Prozesse," ahol a keresetjog a keresetbe vett jogtól még egyáltalán nincs •különválasztva és a pergátló kifogások együtt vannak tárgyalva az érdemleges .halasztó' kifogásokkal („verzögerliche Einreden*, id. m. 185.1.). s) Beitrage zum Zivilprozess, Leipzig, 1905., 6. 1.