Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

142 Ügyvédi költség — kölcsönközvetitésért a felsőbíróság ne hagyja figyelmen kivül az ügyvédi kereset lényeges leolvadását.. Hasonlóan felemelte az elsöbirói költségeket a Kúria P. VII. 4355/924. és a P. IV. 4471/924. sz. határozatai, de a felemelés indokául a Kúria mindkét esetben nem egyedül a korona értékromlását, de egyúttal a kifejtett munka megfelelőbb díjazását is. felhozta. B. S. Ügyvédi költség — kölcsönközvetitésért. Az ügyvédség nehéz anyagi körülményei között maga is enyhébben itéli meg az ügyvédi összeférhet lenség kérdését, bár az ügyvédség körében még ma is jelentékeny tábor vallja a szigorúbb álláspontot, ugy, hogy a vila e kérdésben nincs lezárva. Érdekes adalékot szolgáltat e tekintetben a Kúria P. VI. 2575/1924. sz. határozata: .Az alperesnek az a panasza, hogy a felperes a kölcsönügylet létrehozása körül felmerült költségeinek megtérítését az 1874 : XXXIV. t.-c. 10. §-ában foglalt törvényes tilalom okából a létrejött megállapodás mellett sem követelheti, már amiatt alaptalan, mert az, hogy az ügyvéd a fél részére pénzintézettől kölcsönt szerezzen, mind az ügyvédi hivatással, mind pedig az ügyvédi állásnak tekintélyével összefér." A döntés csak egy alkalmi kölcsönközvetitésböl eredő követelést bírál el. Más kérdés az, vájjon összefér-e az ügyvédséggel a kölcsönközvetitéssel való hivatásos, rendszeres foglalkozás. Ebben a vonatkozásban az ügyvédi kamarákra vár a helyzet tisztázása. B. S. Országos Ügyvéd-Otthon. Ezzel a cimmel egyesület alakul, célja a reászoruló ügyvédek részére otthon létesítése és az ügyvédek betegsegélyezésének megvalósítása. Ifj. dr. Faludi Jenő kolléga idealizmussal, hittel fáradozik egy év óta már a szép, de nehéz cél érdekében, mely a közel jövőben egy egyesület megalakulásával közeledik a megvalósulás felé. Ürömmel üdvözöljük az uj egyesületet* mely az ügyvédi társadalmi önsegélynek megmozdulása. Bizony, az ügyvédek rászorulnak a segítségre és csak saját maguk segíthetnek magukon. Ott küzdenek a bíróságnál, a hatóságoknál mások, idegenek ügyes-bajos dolgaiért harcolva, áldozva időt, fáradságot, szellemük és szivük erejét, kincseit pazarolva. Fáradtan, a gondokkal küzdve,-ha hazatérnek, nincs erejük, hogy saját magukra gondoljanak. Öröm csillan fel szemükben, ha egy ügyet jól elintézhettek, ha az ártatlant megmenthették a börtöntől, ha az elnyomott jogait sikerült megvédeniük. Saját-magukkal foglalkozni nincs erejük és idejük már. A suszter lyukas cipőben jár, mondja a régi közmondás és az ügyvéd magát nem tudja megvédeni, az ő érdekeivel senki se törődik. Ha beteg lesz, ha megöregszik, nincs, aki rajta segítsen. Vágyon gyűjtésre nem is gondolhat. Szegények ügyeit ingyen ellátni, barátnak, ismerősnek olcsón, vagy ingyen tanácsot adni, rossz vagyoni viszonyok közé került ügyfeleinél költségkövetelésére várni évekig, vagy engedni költségeiből, mindenki hivatásából folyó ügyvédi erkölcsi kötelességnek tartja. Hogy miből él, ha beteg lesz, ha megöregszik, azzal