Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Kártérítés ingatlan vételügylet nemteljetitéseért 125 Kártérítés ingatlan vételügylet nemteljesitéseért. Amilyen kétségtelen elvi tétel az, hogy minden kötelezettségszegés megtorlása a kártérítési igény megszületése, ép oly feltűnő jelenség volt, hogy a gyakorlat az ingatlan adás-vételi ügylet nemteljesitése esetén a kártéritési jogot élő valóságként nem ismerte. Ez az irányzat részben az ingatlan ügyletek magánjogi jellegének az elkommercializálódás ellenében prestígeszerüen őrzött különállásán alapszik, de magyarázatát is leli az ingatlan adás-vételi ügylet azon jogi elrendezésének, amely az ügylettől való elállást a kereskedelmi joggal szemben lényegesen kisebb területre szorította s időbelíleg az ítélet utáni időre kitolta és ezzel velejárt az ingatlan ügyletek természetbeni beteljesitése és a kártéritési másodpozicióba való átfordulás elesökevényesedése. A valorizációs gyakorlattal párhuzamosan megkönnyebbült az ingatlan ügylettől való elállás is, amint ezt a Curia gyakorlata a pénzfizetési késedelem esetére a romló pénzértékre való tekintettel, szemben a korábbi békebeli gyakorlattal, akkor is megadta, ha az elállási jog nem is volt a fizetési késedelem esetére szerződésileg kikötve. Az elállási jog szabályozásának ezen fejlődése a nemteljesités miatti kártérítést is közelebb vitte és a kereskedelmi jogra emlékeztetően az árdifferencia is követelhetővé vált. A Curia P. V. 3954/924. sz. határozata meg is állapította, hogy a vevőnek, aki az ingatlan vételárát kifizette, joga van az eladó nemteljesitése esetén az eladott ingatlan azon értékének megtérítését követelni, amely értékkel az ingatlan az elmaradt teljesités időpontjában birt és pedig ezen értéket a teljesités napjától valorizáltam Lényegben tehát megítélte a Curia és pedig kifejezetten kártérítés cimén az ingatlannak azt az értékemelkedését, amely a szerződéskötéstől a teljesítésig bekövetkezett. Az ítéletben a kártéritési igény árdifferencia jellege annyiban el van bujtatva, mert a vételár kifizetése folytán nemcsak az értékdifferencia, hanem a vételári alapösszeg is megítéltetett és a kettő együttes összege teszi ki az ingatlannak teljesítéskori megítélt értékét. B. S. Váltóper és magasabb kamat. Érdekes kijelentést tett a Curia P. VII. 4355/924. sz. határozata a váltó-kamatok ügyében. A másodbiróság nyilván az 1923 : XXXIX. t.-cikk alapján állapította meg a kamatokat. Alperes felülvizsgálati kérelmére a Curia a kamatokat leszállította 6%-ra a következő indoko„A V. T. 50. és 51. §-ai és az 1895. évi XXXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a váltó lejáratától követelhető késedelmi kamat 6%-ot tesz ki és a váltóadós váltónyilatkozata alapján ennél magasabb Icámat fizetésére nem kötelezhető még abban az esetben sem, ha a váltó alapjául szolgált ügyletben maga-