Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Ingó-jeltálogjog 11!) elvét a constitutum posessorium gyakori alkalmazása erősen áttörte, sőt a zálogjogban a dologi hatályú hypotheka teljesen ki is kapcsolja. Az Optk. a jelképes zálogbaadást bizonyos esetekben megengedi. (452. §.) A német jog emlőin nevelkedett joggyakorlatunk ennek ellenére nehezen tudta a tradíció nélküli ingózálogot recipiálni. Pedig a gazdasági és jogászközvélemény évtizedek óta sürgeti : 1911-ben az Omge kívánja a lajstrom zálogjog széleskörű intézményesítését, az ugyanezen évben megtartott országos jogászgyülés sürgeti, a mezőgazdasági és kereskedelmi körök állandóan napirenden tartották. Legutóbb a kisipari hitellel foglalkozó ankéten mutattak reá szükségességére és amint halljuk, ma már az Igazságügyminisztérium is behatóan foglalkozik a probléma kodifikációjával. A legiszlativ megoldás példái készen állnak. Bármennyire mereven őrzi is jogunk a tradiciós zálogjog formáit, intézményeink és törvényeink némelyikében felbukkant már a birtokbaadás nélküli jelzálog gondolata. A bérbeadó törvényes zálogjoga, a végrehajtási zálogjog szerkezete, az Okh. kebelébe tartozó szövetkezetnek saját tagja ellen fennálló követelése erejéig (1898. évi XXIII. t.-e.) a gazdasági munkásnak munkaadója meghatározott vagyonára bérkövetelése (1899. évi LII. t.-c.) erejéig privilegizált zálogjoga, a tengeri hajókra vonatkozó lajstromzálogjog (1879. évi XVI. t.-c. 12. §. 12. pont) dogmatikailag tiszta jelzálogi intézmények, mert a hitelező általuk zálogjogot nyert az adós lekötött ingóságaira anélkül, hogy azokat birtokba venné. Az intézmény ellen felsorakoztatott érvek gyöngesége igazolja a legvilágosabban elméleti és gazdasági posszibilitását. Gyakran hangoztatott ellenvetés, hogy a lajstromzálogjog tárgyai tulajdonképen a tulajdonos személyi hitelének alapját képezik, ha tehát a hitelező bizik adósában és a zálogot nála hagyja, akkor már személyi hitelt is nyújthat neki. Vagy hogy az uj intézmény elaszticitásánál fogva a könnyelmű adóssá gcsinálást lógja előmozdítani. Ezek az aggályok helyt nem álmák. A személyi hitel az ingó jelzálog bevezetésével részben beolvadhat a reálhitel keretébe, ha pedig az objektív vagyont az adós személyétől elválasztva tesszük a hitel fedezetévé, akkor nagy lépéssel mentünk a forgalom biztonsága felé. Másrészt a könnyelműség nem a hitelalapok kihasználásában, hanem a hitel mikénti felhasználásában jelentkezik. Gyakori ellenérv, hogy az adós a birtokában maradt zálogtárgyat elpusztíthatja, elsikkaszthatja : igy a Btk. 355. és 386. §-ának gyakorlata gazdagodni fog, de ez gyönge vigasza lesz a kijátszott hitelezőnek. Csakhogy néhány visszaélés miatt egy különben helyesnek vélt gondolat el nem ejthető és ha való igaz, hogy nagy szükség lesz a büntető jog szankciójára, ne felejtsük el, hogy egész magánjogi rendünket, magát a tulajdon intézményét is, végső fokon a büntető jog védelmezi. *Tsmételt ellenvetésként azt is hallottuk, hogy az intézmény nélkülöz minden gyakorlatiasságot és hogy amennyiben szükséges, annyiban a forgalom sui iuris intézmény nélkül is meg tudta konstruálni. De a bujkáló hitelformák és álarcos ügyletek mindig kétségessé teszik a jóhiszemű fél céljait és a spekuláció részére juttatnak kiváltságlevelet. Az intézmény gyakorlati értékét végül