Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

120 Ingó-jelzálogjog mi sem bizonyítja jobban, minthogy praeter legem, sőt contra legem az élet számtalan formájában már meg is valósította. Ha így az ingó jelzálogjog szükségességet beláttuk, felmerülnek még a konstrukció kérdései Mik lehetnek a jelzálog tárgyai és mik volnának publicitása biztosítékai ? A különböző törvényhozások a jelzálog tárgyát más és más ingóságokra korlátozzák. A svájci törvény csupán állatokra, a'francia a függőtermésre, gazdasági gépekre és a gazdálkodásnál használt állatokra terjeszti ki. Világos, hogy nem jogi szempontok, hanem a kielégítendő gazdasági szükséglet képezi az elhatárolás belső indokát. De lege ferenda — ugy vélem — minden vagyontárgy elzálogosítható lehetne, hiszen természetes, hogy a hitelező jól felfogott érdekében ki fogja zárni az alkalmatlan ingóságokat. Ezt a generális szabályt nem korlátoznám a végrehajtási törvény által védett létminimumot alkotó munkaeszközök tekintetében sem, mert egyrészt az intézmény célja leggyakrabban ennek a végső hitelalapnak kihasználása, másrészt a Vt. védőhatározatai csak ott indokoltak, ahol a kiuzsorázás veszélye és nem önkéntes ügyleti megállapodás a kötelezettség alapja. Ellenben nem kívánatos megengedni a függőtermés és fundus instruktus elzálogosítását. A zálogjog egyik fogalmi eleme a specialitás. A függötermés azonban csupán egy Ígéret, amelynek valörje sok kiszámíthatatlan tényezőtől függ, terjedelme és értéke pontosan meg nem határozható ; másrészt mint az ingatlan alkatrészét nehéz az ingatlan állagának jövőbeli viszontagságaitól elválasztani, önálló jogi életet nem élhet és külön dologi jogok tárgya nem lehet. A fundus instruktus dologösszesség, már pedig zálogjogot csak egyedileg megjelölt ingóra lehet szerezni. Jelentékeny részében az ingatlan tartozéka. A fogalmába'gyűjtött ingóságok, gép, szerszám, állatok stb., egyedileg természetesen elzálogosíthatok. A publicitás és joghatály szempontjából a következő elvek volnának figyelembe veendők: Az ingó zálogjog nyilvántartására járásbirósági székhelyeken, birói hatóság, esetleg kir. közjegyző által vezetett lajstromok nyitandók, ahol az ingó jelzálog tárgya és tartalma feltüntetendő. Zálogjogot csak a lajstromba történt bejegyzéssel lehet szerezni. A jelzálogi lekötés hatálya nem ütközhetik a jóhiszemű szerzőnek a forgalom biztonsága érdekében óvott jogaiba. Tehát az ellen, aki az adóstól a zálogtárgy birtokát megszerezte, a jelzálogjog csak akkor érvényesíthető, ha az uj birtokos rosszhiszemű, vagy jogcim nélkül birtokol. A végrehajtatóval, vagy későbbi jelzálogos hitelezővel szemben azonban a zálogos hitelezőt elsőbbség illeti meg. Ha az adós a zálogtárgyát szándékosan megrongálja, vagy elidegeníti, büntetőjogilag felelős. , • >: • Technikai szempontok figyelembe vételével szabályozandó az elzálogosításnak a zálogtárgyon való jelzése — emellett jóhiszemű szerzés alig volna lehetséges — a zálogbaadás hatályának időbeli korlátozása, a bérbeadó törvényes zálogjogának elsőbbségi kérdése, a jelzálogból való kielégítés gyors és olcsó eljárási szabályai, esetleg az, hogy ez ügyleten alapuló jogokat csak nyilvános számadásra kötelezett vállalat szerezhessen.