Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

112 Dr. Rapoch Géza kiindulópontot képez, amely a fentemiitett tényezők által döntően módosittatik. így pl. nyilvánvaló, hogy két ugyanoly terjedelmű, ugyanoly felszerelésű és ugyanoly szenet szolgáltató bányaüzem különböző üzleti értéket fog képviselni, ha az egyik közelfeküdvén a vasutvonathoz és iparvállalatokhoz, termékeit könnyen és előnyösen tudja elhelyezni, mig a másik kedvezőtlen tarifális helyzeténél fogva egyáltalában nem képes az üzemet fenntartani. A gazdasági életben az u. n. üzleti értéknél, mint az összértéknél a döntő tényező természetszerűleg a hozadék lesz, mert hiszen minden üzleti vállalat hozadék elérésére irányul. Normális gazdasági viszonyok között az üzleti érték, amely a vállalati részvények tőzsdei jegyzése esetén az árfolyamban nyilvánul meg, az általánosan elérhető és megkövetelt hozadék tőkésítése utján adódik és igy a forgalmi értékre elsősorban nem az bír befolyással, hogy valamely vállalat mily vagyontárgyakkal rendelkezik, hanem az, hogy azok mily hozadékot képesek szolgáltatni. A R. 28. §-ában biztosított szabad kéz politikája teljes mértékben megadja a lehetőséget arra, hogy a társaságok a várható hozadék figyelembevételével hajtsák végre az uj értékelést, amire pl. a vonatkozó osztrák javaslat kifejezetten utal is. Hogy a társaságok nem az egyes vagyontárgyakat elkülönítve, hanem az összvagyont mint ilyent fogják ujjáértékelni, azt megerősíti a 13. §. 2. bekezdése is, amely a megnyitó mérleg megtámadását csakis azon esetre engedélyezi, ha a közgyűlés a rendes kereskedői gondossággal össze nem egyeztethető módon a társaság tiszta vagyonát mint ilyent értékelte túlalacsonyra és igy ezen intézkedés eleve k-izárja azt a lehetőséget, amely sok német kommentátor és különösen a félhivatalos Quassovski— Susat szerint a német részvényest az aranymérleggel szemben megilleti, hogy t. i. a kerese'tel fellépő részvényes csupán azt köteles állítani, hogy valamelyik mérlegtétel nem felel meg a napi árnak, pl. az irodai berendezés 1 aranymárkával szerepel és evvel szemben a társaság tartozik igazolni azt, hogy az összértékelés a tényleges viszonyoknak megfelelő. A R. szerint tehát a megtámadási keresetet inditó részvényescsoport azt tartozik igazolni, hogy az összértékelés -túlalacsony és hogy ezen értékelés a rendes kereskedői gondosságnak megsértésével történt. Ezen jogszabály magyarázatánál abból indulunk ki, hogy a R. ki akarta zárni annak" a lehetőségét, hogy a megnyitó mérleg az értékelés miatt más alapon is meglámadható volna, mint amelyet a 13. §. 2. bekezdése tartalmaz. Habár ezen exelusio nincsen is kifejezetten benn a szövegben, azt hisszük, nem lehet kétséges, hogy ez felel meg úgy a rendelet intenciójának, mint pedig a helyes törvénymagyarázati szabályoknak. Különösen figyelmet érdemel e tekintetben, hogy a tiszta vagyon túlalacsony értékelése nem