Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egy csonka megye egészségügyi viszonyai. Abaúj-Torna a közigazgatási adatgyüjtés tükrében

meg nem felelő rendszere. Mindinkább általánossá lett a nézet, hogy az újabb magyar iparosgeneráció nevelése nem folyik helyes mederben, mert nem nyújt elegendőt a szakmabeli képzettség megszerzéséhez. Ne felejtsük, hogy ma már a legtöbb kisipari készítményt fokozottabban szép külsővel kell kiállítani és a készítmények jó és tartós minősége mellett azok külső felépítettsége és csomagolási módjai is elsőrangú fontosságúak az értékesítésnél. S az iparosneveléstől továbbhaladva, ismét újabb nehézségekre bukkanunk. Itt áll a végzett, felszabadult s elsőrendű képzettséggel bíró iparos. De mivel induljon el? Honnan teremtsen műhelyt, gépeket? Hiszen manapság a már meglévő műhelyek berendezése is a legtöbb esetben tökéletlen. A gyáripar versenyével szemben a kisiparos sokszor azért marad alul. mert szerszámok és gépek hiánya folytán nem volt képes készítményeit tökéletes állapotban piacra adni. Sérelmes a kisiparosság helyzete a közszállítások terén is; nem kapja meg teljes mértékben a gyengébbnek kijáró védelmet sem, de légióként érzi a közmunkák — mondhatni — teljes hiányát. További hiányosság: a kisipari piackutatás megszervezetlensége. Megállapítást nyert, hogy az ipar csak ott tud igazán fejlődni, ahol a lakosság sűrű lélekszámú. A városok és nagyközségek mindig jobban befogadták az ipari jellegű foglalkozásüzőket, mint a falvak és tanyák. De éppen ezért érdekes, hogy az utóbbi években az iparosság szám- és szakmabeli elosztódása a nagy- és kislakosságú községek között aránytalan, mégpedig az arányok eltolódása nem a sűrűbben lakott helyek javára mutatkozik. Ezt a — csakis szervezetlenséggel magyarázható — helyzetet igazolják a következő pestmegyei adatok: >ég vagy város Lakosság Iparosok ' # Tószeg 4.413 78 1.77 Törtei 4.580 63 1.37 Alsódabas 2.584 42 1.63 Alsónémedi 5.537 70 1.27 Gyón 3.490 75 2.15 Ujhartyán 5.13Í) 92 1.29 Perbál 2.02:; 58 2.86 Torbágy 2.277 45 1.97 Törökbálint 4.485 115 2.57 Zsámbék 4.437 122 2.75 Bócsa 3.628 14 0.38 Császártöltés 3.391 77 2.27 Tápiósüly 2.504 42 1.68 Uri 2.535 17 0.67 Kiskunhalas 28.829 670 2.32 Pestszentlörinc 30.611 642 2.09 Jelentőséggel bír az a körülmény is, hogy 3—4000 lakóval bíró helyeken gyakran találunk olyan iparosokat, akik a 8—10.000-es lélekszámú helyekről teljesen hiányoznak. Ezért hazánkban a piackutatásnak — kisipari vonatkozásban is — jelentőséget kellene tulajdonítani. Vezessék rá hivatott körök a kisiparosságot a járható utakra, állapítsák meg, hogy milyen területeken és milyen szakmákban van még megélhetésre lehetőség és szükség szerint egyes vidékekről más vidékekre, vagy esetleg egyes kisipari ágazatokból más ágazatokba lehet terelni a maga boldogulását nem találó kisiparos népességet. Herskó Imre. 7\ Egy csonka megye egészségügyi viszonyai X Abaúj-Torna a közigazgatási adatgyűjtés tükrében Abaújtorna vármegye közegészségügye, bár az utóbbi évtizedben jelentékenyen javult, helyi adottságaina! fogva mégsem kielégítő. A csonka vármegyének öt járása van 138 községgel. Legtöbb a kisközség s ennek tulajdon. i-ató, hogy összesen csak tíz olyan község van, ahol az orvos helyben lakik, míg 128 községből a betegeknek aránylag nagy távolságra kell menniok, hogy orvost találjanak s természetesen így annak is súlyos nehézségei vannak, hogy az orvos a község betegeit megfelelően látogathassa. Van olyan község, például Baskó, ahonnan 19 kilométernyire van csak orvos és még jónéhány, amelyek szintén igen jelentékeny távolságra esnek az orvostól: Abaujlak 16 lA km-re, Egerszög 16 km-re, Abaujság, Fáj, Teresznye 15 km-re, Gadna, Rásony, Szárazberencs, AlsoXeked, Pányok, Pusztafalu, Felsőéked, Szemere, Detek, Fulokéics, Nagykinizs, Berenk, Szentistvánbaksa, Sima 13—14 km-re; összesen 39 olyan község van, amelynek lakosai legalább 10 km távolságra találnak csak orvost. Elképzelhető, hogy ezek a nagy távolságok számos szerencsétlenség okozói lehetnek,, különösen, ha a rossz közlekedési viszonyokat, téli hófúvásokat és az orvosok aránylag kicsiny számát is figyelembevesszük. Kórház a vármegye területén csak egy van, Szikszón, a csonka megye székhelyén. S mivel Szikszó a megye szélén fekszik, ezért a betegeket inkább a közelebbi Miskolcra szállítják, vagy esetleg Sátoraljaújhelyre. De még így is előfordul, hogy a beteget 78 km-nyire kell vinni, mint például Felsőkékesdről. A szikszói kórház 1931 óta áll a betegek rendelkezésére, 18 kórteremmel és 62 ágygyal. Az 1933. évi kimutatás szerint 717 volt az ápoltak száma. Gyógyszertárakkal a vármegye szintén elég gyengén van ellátva. Kisebb kézigyógyszertárakat nem számítva, a megye területén mindössze 13 gyógyszertár van, közülük kettő Abaújszántón és kettő Szikszón, tehát 136 községre csak kilenc gyógyszertár jut. A vármegye területén a járások száma 5, a közegészségügyi körzetek száma 11. Az abaújszántói járás 24 községből áll. Halálozási arányszáma a megye átlagánál valamivel jobb. Mindössze öt községben találunk magasabb halálozást; ezek közül kettőben (Szentistvánbaksa és Hernádkércs) a csecsemőhalandóság, egyben t^Arka) a gümőkór okozza a nagyobb halálozást, kettőben pedig (Baskó és Felsődobsza) ezekhez még n fertőző bajok okozta halálozás járult. Énben a járásban a legkisebb a csecsemőhalandóság és a fertőző betegségek által okozott halálozás. Az encsi járás 28 községében a halálozási arányszám a legnagyobb a megyében. Különösen itt tapasztalható, hogy az egymástól távoleső és kicsiny községek megnehezítik az egészségügyi szervezet kiépítését. Magas a fertőző betegségekben elhaltak aránya, valamint a 38