Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egy csonka megye egészségügyi viszonyai. Abaúj-Torna a közigazgatási adatgyüjtés tükrében

csecsemőhalandóság. A gümökór terén pedig az öt járás közül ez tünteti föl a legkedvezőtlenebb arányszámot. A gönci járáshoz 29 község tartozik. B járás halálozási arányszáma a legkedvezőbb a megyében, noha a csecsemőhalandóság, a gümőkór és a fertőző betegségek halálozási aránya szerint is csak a második helyen áll. A szikszói járás 29 községe az általános halálozási arányszám tekintetében közvetlenül a gönci járás után következik, bár csecsemőhalandósága legnagyobb a megyében. A fertőző bajok és a gümökór viszont aránylag kisebb halálozási arányt okoznak. A tornai járáshoz tartozó 29 községben magas a halálozási általános arányszám. A községek igen aprók s így nehéz eldönteni, hogy melyik halálozási tényezőt kell legfontosabbnak tartanunk. Mindenesetre megállapítható, hogy a gümökórhalálozás és a fertőzőhalálozás egyaránt magas a megyei átlaghoz képest, viszont csecsemőhalandóság tekintetében ez a járás csak az abaújszántóinál kedvezőtlenebb. Az egészségügyi adatokat járásonként számszerűleg is összefoglalva a következő táblázat tünteti föl: Ezer lélekre esik X ») ~-a CsecsemőN K o O N Jí o '8 o halandóság « 11 •o — (100 élveszúlötire 1 évi n — r (—" £•= aluli elhalt) Abaujszántói járás 35.7 19.0 16.7 2.6 1.0 15.7 Encsi járás 37.0 21.0 16.0 2.8 2.3 17.9 Gönci járás 34.8 18.5 16.3 2.2 1.2 16.3 Szikszói járás 32.6 18.9 13.7 2.4 1.1 18.5 Tornai járás 35.7 19.6 16.1 2.7 2.3 16.9 Országos átlag (1926) 27.4 16.7 10.7 2.4 0.75 16.7 A csonka megyére vonatkozó részletes szociográfiai adatgyűjtés régen (1926) történt ahhoz, hogy a számokat a mai országos átlagokhoz hasonlíthassuk. Sokkal megbízhatóbb képet kapunk, ha az adatgyűjtés idején tapasztalt országos adatokkal vetjük össze Abaujtorna megye külön számait. Az országos adatokat a táblázat utolsó sora mutatja. Ezekkel összevetve a csonka megye helyzetét, egészen rendkívüli képet kapunk: az általános egészségügyi viszonyok jelentősen rosszabbak voltak az országos átlagnál a ugyanígy a halálozási arányszám is kedvezőtlenebb, azonban a születések arányszáma meszszire túlhaladja az országos átlagot, úgyhogy ennek következtében a természetes szaporodás közel 60 százalékkal volt magasab az ország átlagánál. Tudjuk, hogy az adatfölvétel óta a születés és szaporodás országos arányszámai jelentősen hanyatlottak, azonban ez a különbség ma is megáll. S jellemző az adatgyűjtés idején tapasztalt abaújmegyei természetes szaporodásra, hogy sem a szaporodás, de még kevésbé a születési arányszám tekintetében, egyetlen európai állam mai adatai sem közelítik meg azokat. Viszont a népegészségügy egyéb viszonyainak kedvezőtlenségét mutatja, hogy például Norvégia lakosságának halandósági arányszáma 1933-ban éppen a fele volt az encsi járási nép fent kimutatott halandóságának. Ezekből az adatokból egyébként némi alátámasztást találhat az a tétel is, hogy a kvalitatív népesedési politika útjait a kvantitatív népesedési politika bizonyos mértékig keresztezi. A járási adatok összevetéséből azonban azt a következtetést is levonhatjuk, hogy ez a tétel sem áll meg mereven. A legkisebb természetes szaporodást a szikszói járás tünteti fel, holott a halálozási arányszám nem itt a legkedvezőbb. S a legkisebb halálozási arányt a gönci járás mutatja, noha itt a születések aránya jelentősen nagyobb a szikszói járás arányszámánál. Tehát a magas születési arány nem áll merev ellentétben a népegészségügy javításának lehetőségével. A csonka megye szociális viszonyaira egyébként élénk fényt vet, hogy e még legutóbb is rendkívül magasnak tapasztalt természetes szaporodás ellenére a megye lakossága a legutóbbi 50 év alatt csak jelentéktelenül gyarapodott. 1880-ban kereken 80 ezer, 1930-ban 91 ezer volt a csonka megye lakossága, ami alig 14%-os szaporodásnak felel meg, s ez 50 év alatt elég kevés ahhoz képest, hogy az évi természetes szaporodás még 1926 ban is 1.6 százalék volt. Igaz, hogy a világháború s még a mult század végén jelentős járványok befolyással voltak ez 50 év csekély szaporodására, de még az 1920. és 1930. év közötti tíz év alatt is csak 6 és fél százalékkal gyarapodott a csonka megye lakossága, amiből láthatjuk, hogy ez a megye tipikus elvándorlási terület. Az egyes községek adataiból pedig az is kitűnik, hogy az általános szaporodás ellenére is voltak községek, amelyek úgyszólván elnéptelenedtek. A következő táblázatok községek szerint részletezve tüntetik föl az egészségügyi szolgálat helyzetét Abauj megyében. E táblázatok szemléltetően mutatják az orvos-, gyógyszertár-, szülésznő- és kórházhiányt. w I c x> 5 <* o > Abaujszántói a járás i5 s|| 8 &2 "S g Oí •o •ai Abaujalpár 259 7 — 7 50 Abaujkér 1082 4 1 (1) 4 47 Abaujszántó 4743 helyben (4) 2 (4) helyben (2) 48 Árka 352 9 — 9 47 Alsócéce 287 4 1 4 54 Baskó 634 19 1 9 33 Boldogkóujf. 828 9 1 7 43 Boldogkőv. 1180 7 1 7 45 Cekeháza 226 1 — 1 50 Felsőcéce 225 3 1 3 55 Felsődobsza 1393 9 l (2) 9 35 Fony 951 6 1 6 60 Gibárt 494 7 1 3 42 Hernádbüd 447 1 5 41 Hernádkércs 680 11 1 11 33 Hejce 776 6 1 (1) 6 60 Korlát 623 4 1 4 60 Magyaróska 331 12 — 12 64 Nagykinizs 544 13 — 13 35 Pere 845 4 1 4 38 Regéc 336 11 — 11 65 Sima 193 13 X — (1) 13 Yi 55 Szentistvánb, 571 14 1 14 38 Vizsoly 1211 helyben 1 helyben 60 ') Zárójelben a községben lakó magánorvosok száma. ", Zárójelben a községben lakó magánbábák száma. En est jayis Abauj dev. 632 3 Ml 1 3 40 Alsófügód 326 4 1 3X' 35 Alsógagy 365 10 1 10 47 Alsóméra 491 5 1 2lA 39 Vi Alsónovaj 373 3 — 3 44 Alsószend 282 sy, — (1) 6K43 Vt Bakta 684 9 1 9 40 Beret 443 11 1 11 40 Büttös 533 4 1 4 55 Csenyéte 589 9 L 9 51 Hetek 681 13 1 10 38 Encs 1617 4 1 helyben 37 Fancsal 557 6 (1) 1 7 42 Faj 479 15 1 15 55 Felsöfügöd 293 4 1 3 36 Felsőgagy 497 7 1 (1) 7 50 Felsőméra 1017 6K— 4 41 Felsönovaj 311 1H 1 iti 45 Felsőszend 222 9 — 7 44 39