Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Jogösszehasonlító intézetek Európában

studi legislativi, mely Rómában, a Palazzo di Giustiziaban van elhelyezve. Magában az intézetben csak a szerkesztő bizottság dolgozik, kívülállók számára az intézet csak kiadványaiban létezik. Ezek közül a legfontosabb az évente vaskos kötetekben megjelenő Annuario di diritto comparato e di studi legislativi és a Repertorio della legislazione mondiale. Az első az egyes államok jogintézményeit és jogfejlődését ismerteti úgy a közjog mint a magánjog terén, az utóbbi teljes és szisztematikus összeállításban időnként szemlét tart úgyszólván a világ minden törvényhozásának mozgalmáról. Az intézet működésének további részletezése helyett csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy az intézet működésére annál a magyar vonatkozású tónynél fogva is fel kívántuk hívni a figyelmet, hogy magánjogi törvenykönyvünk 1928-as tervezete elsőnek olasz nyelvre lett lefordít ra és ez a fordítás Galgano professzor irányítása szerint az intézetben teljesen elkészült. Sokan úgy látják, hogy jogösszehasonlítás neve alatt a jogtudománynak egy fiatal ága indul erőteljes kibontakozásnak, mely a jövő jogfejlődósben jelentős szerepre hívatott, de már a jelen jogéletben úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás terén mindinkább szóhoz jut. Általában minden törvényalkotási munkálat előtanulmányokat feltételez: a források összehasonlítását, értékelését. A törvényalkotásnál azonban csak technikai kérdés, hogy az előkészítő munkálatok során a jogösszehasonlítás útján nyerhető eredményeket mennyiben használják fel. Minthogy az államok szerzői jogi védelmet nem követelnek maguknak, alkothatunk törvényt oly módon is, hogy a legjobbnak talált vagy a viszonyainknak legmegfelelőbb külföldi törvényt vagy akár egyszerűen egy követésre méltónak talált nemzet törvényét anyanyelvünkre lefordítjuk és törvénytárunkba beillesztjük. Mihelyt a jogösszehasonlítás mint tudomány talál művelésre, a tudományos munka módszerének és rendszerének kell érvényesülni. Az alapfeladat egyegy tárgykör anyagának az összegyűjtése és értékelése. A cél pedig a tudományos kutatás eredményét gyakorlati problémák megoldásának a szolgálatába állítani. Az a táblázat vagy kép, melyet a jogösszehasonlító kutatás eredményeképpen nyerünk, ugyanannak a kérdésnek jogi szabályozásában fellépő hasonlóságokat és különbözőségeket egyaránt feltárja. Azáltal, hogy a jog nemzetközi világbirodalmába vezet és a jogi szabályozás megvalósult formái között, az összehasonlítást, a kritikai összemérést lehetővé teszi, a jogászi látókört messze kiszélesíti és az élesebb megfigyelések gazdag tartalmából a jogászi fantázia is megélénkül. A jogösszehasonlításnak a jogélet minden területén megvan a maga jelentősége: úgy a polgári jogban, mint a büntető jogban és nem kevésbbé a közjogban és az alkotmányjogban. Mi éppen egy alakuló világban élünk, amikor az állami élet alapjai is, az alkotmányok is átalakuláson mennek keresztül. A mi közjogi tudásunk egyik alappillére ma még Montesquieu tanítása az államhatalmi ágak megoszlásáról, melynek értéke — figyelemmel a háború után létesült diktatúrákra, a parlamentarizmus bukására számos államban, továbbá arra, hogy a határvonal a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom között erősen elhomályosult és a kormányhatalom szemben a törvényhozással és annak rovására mind nagyobb tért hódított — a való életben, habár elvi jelentőségét tudományosan meg nem is cáfolták, erősen kétségessé vált. Nemcsak a kormány, de az egyes állampolgár helyzete is megváltozott a háború után létesült új államformákban. Az új államok — (ezek közé a Drittes Reich és az Itália fascista tartozik mindenekelőtt) — tisztviselő kara is lassan, de biztosan az új állam arculatához alakul. Az állami feladatok száma és tartalma egyaránt megváltozott és a magán cselekvőségekkel szemben mindinkább az állam cselekvősége érvényesül. A közfeladatok ellátása az állam, törvényhatóság, község között új elosztásra szorul. Mindezeknek az elváltozásoknak a megismeréséhez és megértéséhez csak a jogösszehasonlítás vezet. Saját államéletünkben a változásokhoz napról-napra hozzászokunk, beleedződünk. Megfigyelésünk élessé csak azáltal válhat, ha az új helyzeteket a külföldi államok nagy számában, ezek között olyanokban is szemlélhetjük, melyekben a változások hirtelenebbül léptek fel és gyökeresebb átalakulásokat eredményeztek. Eltekintve azonban a radikális és igen különböző erők által kiváltott átalakulásoktól, melyeket ma »sine ira et studio« méltatni és jellemezni aligha lehet, általánosságban megállapítható, hogy a gazdasági és társadalmi élet problémái hasonló jogi feladatok megoldását követelik meg a különböző államokban. A jogösszehasonlítás nemcsak feltárja a jogi szabályozásban mutatkozó különlegességeket, de lehetővé teszi, hogy a jogi szabályozás mélyére tekintsünk és a konkrét jogszabályon túl magát a jogi gondolatot is megismerjük. A gyakorlati eredményekből megállapíthatjuk, hogy a szabályozásnak egy vagy más módja mennyiben vált be az életben. A törvényhozás számára eléggé meg nem becsülhető szolgálatot jelent, hogy a külföldi próbálkozások eredményeiből a tanulságot levonhatja. A jogalkalmazásnak nagy kincse a bírói gyakorlat, melyet a jogösszehasonlítás kölcsönösen hozzáférhetővé tesz. Ezen túlmenőleg a jogösszehasonlítás az elméleti kétségekre és a megoldatlan kérdésekre is rátapint. Nemcsak a jogi szabályozás nemzetközi helyzetéről ad képet, hanem a jogtudomány jelenlegi állásáról is. Értékes alapot szolgáltat a jogászi munkának mindkét irányban: az elméletben mutatkozó nehézségek leküzdése épp úgy, mint a jognak önmagából való tovább fejlesztése, a jogi gondolat tökéletesebb kiművelésére. Az elmondottakból következik, hogy a jogösszehasonlítás igazi jelentőségéhez ott jut, ahol a jogéletben a gyakorlat nem nélkülözheti a tudományt: ez a nemzetközi magánjog és a jogegységesítés területe. A nemzetközi magánjogot illetőleg mind máig e jogterület problémáit olyan beállításban szemléltük, hogy a nemzeti bíró előtt feküdt és várt eldöntésre a nemzetközi vonatkozású magánjogi eset. Az eljáró bíró a hazai jogrendszer talaján maradt, ennek nemzetközi magánjogi szabályait alkalmazta. E mellett a szabályozás mellett előállott nehézségekre és problémákra itten nem szabad kitérnünk, de talán fölösleges is, minthogy az egész nemzetközi magánjogi szabályozás fogyatékosságai közismertek és évtizedesek már a törekvések e hibák és hiányok leküzdésére. Nemzetközi magán jogi eseteknek mind gyakrabban nemzetközi bíróságok (vegyes döntőbíróságok) 23