Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A magyar középosztály történettudata

ebből mintegy három negyedrész a falusi, intellektuelek sorából kerül ki, pedig a kifejtett propaganda a fővárosban sokkal hatalmasabb címanyaggal dolgozott. Voltak miniszteriális hivatalok, ahol senkit sem érdekeltek az ilyen kérdések. A gépembertípus kialakulásának egyik legfőbb okozóját éppen a történettudat hiányában véljük feltalálni. A történelem ismerete kétségtelen érdeklődést támaszt a szociális problémák iránt és előkészíti a nagy kérdések gyökeres megoldását. Megtanít merni. A gépember pedig cselekedni önszántából sohasem fog és kérdés, hogy a történeti felelősség érzetének hiányában mások által vezérelve is tud-e eredményest alkotni. Mert más a fegyelem és más a vezetők utáni ballagás vagy rohanás — a fizetések szamárlétrájának egy fokán való feljebb jutás reményében. A történetietlenség szomorú, iniciativa nélküli áldozatai ezek a rétegek. Jelezzük, hogy a történelem tudása, számos történeti műnek az ismerete, még nem ad törtőnettudatot. Azt sem nevezhetjük történettudatnak, ha valaki lakóhelye minden kövének és családjának tudja az eredetét és élete folyását. A történettudat lelkibeállítottságot jelent és ezért azok számára is megszerezhető, akik ma ennek teljes méi"tékben hiányában vannak. Ezért lehetséges, hogy azoknak is eleven történettudatuk legyen, akik a lokaütást ma már teljesen elvesztették. A történeti érdeldödés vezet a történettudathoz. Vagyis ahhoz, hogy önálló, szerves képet alkothassunk magunknak a múltról, de úgy, hogy ez a kép mintegy a sajátunk legyen. Egyik kiváló történész-szociológusunk, Dékány István, úgy jellemezte ezt az állapotot, hogy a történelem számunkra az, ahogy mi éppen most azt látjuk. Rendkívül sok igazság rejlik ebben a kijelentésben. A történelem tényleg a hallás, olvasás, vagy kutatás útján szerzett történeti ismereteinknek az elraktározása, ha pedig ezt életszemléletünk kialakítása céljából tesszük, akkor ez gondolat- és érzésvilágunk szerves kiegészítő részévé válik. És a történeti érdeklődésnek ez a foka az a határvonal, amelyen túl már az éber történettudat kezdődik. Ennek az érdeklődésnek a foka egyénenkint változik és következéskép az a határvonal is egyéni ingadozásokat mutat. Az a kép tehát, ahogy az intellektuelek nagy tömege a történelmet látja, egyénenkint változó színeket fog mindig mutatni és csak bizonyos rétegek elképzelése fog nagyjából hasonló vonásokat feltüntetni. Ezek a hasonló vonások azok, amelyeket rendszerint az iskola vagy a nagy összefoglaló müvek szoktak a lelkekre rányomni. A tulajdonképpeni színek azonban az egyén sajátságaitól és nem utolsó sorban a helyi viszonyoktól függnek. Nyilvánvaló tehát, hogy az egységes nemzeti történettudat kialakításának érdekében a részlettanulmányokon felépülő szintetikus művek mellett a helyes irányban folyó helytörténeti tanulmányoknak jut a legfontosabb szerep. Kétségtelen ugyanis, hogy a helyi hagyományoknak a modern intellektuális réteg kialakításában — bár ezt tagadják és kozmopolitizmusra hivatkoznak — jelentős szerepük volt. Már maga az a tény, hogy a modern szellemiség a nagyvárosokban ütötte fel először a fejét, szintén a városok kozmopolitább, idegenekkel gyakran érintkező hagyományainak légköréből sarjadt ki. Mai középosztályunk történeti talajtalanságának tehát szintén történeti okai vannak és ezek az okok ismét helyi vonatkozásúak. A nagy európai szellemi áramlatok nem öntöttek el egész országrészeket, hanem csak egyes helyeken és területeken jegecesedtek ki. Az emberi fogékonyság hiábavalónak bizonyult minden olyan esetben, amikor a helyi adottságok leküzdhetetlen akadályokat gördítettek a megvalósítás útjába. A magyar közélet számtalan nagy kérdését, amelyre ma semmi biztos választ nem kapunk, rég meg tudtuk volna oldani, ha a problsmakomplexum történeti fejlődésével tisztában lettünk volna. Soha meg nem valósuló Duna-Tisza-csatornák tragikus komikumába fulladó tervezgetéseink sivár valósága csak így tud egyszer eredménydús alkotássá válni. Voltak kiváló mérnökeink, akik lecsapolták a vadvizeket, a Kolom-tót, a Kis-Balatont, anélkül, hogy tisztában lettek volna az illető vidék helyi adottságaival, amely adottságok a múltban gyökerezve az ott élő nép egész életének, társadalmi és gazdasági beállítottságának alakítói voltak. Tényként állapítható meg például, hogy a Sárköz őslakosságának az egykézése összefügg a vidék legelőinek és rétjeinek lecsapolásával. A hirtelen nagy búzatermő területekhez jutott felszabadult jobbágy családok a parasztságot jellemző földéhséggel nem akartak a »nagy vagyonom megosztozni. Legyen sok föld, de maradjon egy kézben.* A helyi problémák felismerésének hiánya tehát számos gyakorlati megnyilatkozású dologban is súlyos tévedésekre, az életnek; a természetes követelményektől való eltávolodására vezet. A helyi adottságok felismerése csak a jelen tapasztalatainak alapján lehetetlen. Ismernünk kell a mult irányító erőit is. Ez pedig csak a helytörténeti tanulmányok útján érhető el. Az ezek által kialakított történettudat fog számos ma még megoldatlan kérdésre feleletet adni. A modern magyar történettudománynak egyik legfontosabb feladata, hogy a helytörténeti kutatások iránt az érdeklődést felkeltve a magyar középosztály történettudatát megteremtse és tovább építse. Belitzky János dr. * Pataki József: A Sárköz népe&edéstörténete a XVIII. század elejétől. (A sárközi egyke kialakulásának okai.) — »Töi-ténetírás« 1937. évf. 1. szám. A KÖZSÉGEKBŐL: A községi jegyzőt adják, tvissza a falujának, hogy a falusi nép ne ellenségei lásson benne, ne legyen a jegyző csendőr, végrehajtó egy szeméigben, hanem legyen a falusi járatlan és tudatlan népnek jóakaró atyja, támasza, segítője, hogy bizalommal és szeretettel jöjjenek hozzá a gyámoltalan, tudatlan falusi emberek. Mai ha sokáig gondolkodunk a falusi jegyzők állal végzett munkák megválogatásáról és a jegyzők tehermentesítéséről, ki fog csúszni az államhatalomnak, a polgári társadalomnak befolyása alól a szőnyeg 'és lassan, de biztosan hajtjuk mi magunk a falusi munkásnépet, dr magát a kisebb gazdákat is a szélsőbaloldal felé, (Községi Közlöny, Í936, november.) 5