Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Uton a bukovinai székelyek között

HALECZKY,alengyel történettudomány egyik kimagasló alakja. OPRESCU, műtörté­MANN Thomas, a nagy trilógiák szer­zője, aki nem az ősi teafon, hanem európai veretű szellemiség hor­dozója, A Varázshegy, Budaenbrokkok, a Já­kob s még számos ha­talmas regén.)/ megál­modója. BONNET Henry, a Szellemi Együttműkö­dés Nemzetközi Bizott­ságának igazgatója. M AD ARI AGA volt párizsi spanyol nagy­köret, oxfordi egyetemi tanár, hosszú évek óta hazájának népszövet­ségi főmegbízottja; Spa­nyolország c. művében a mai Spanyolország erjedését, szellemi har­cát, politikai lelkét írta meg. (Srcicr András rajzai.) A malária kérdése Magyarországon Magyarországon 1936 május 24-töl 30-ig terjedő héten a bejelentett ma­láriamegbetegedések száma 105. Az el­múlt év ugyanezen hetében 72. (Nép­egészségügy. 1936. évf., 575 I.) A háborúelőtti hazai orvosi irodalomban időnként egy-egy közleménnyel vagy nagyobb munkával is lehetett találkozni, mely a hazai ma­lária kérdésével foglalkozott. Általában arról nyújtottak tájékoztatást, hogy jóllehet az ország­ban előfordul a malária, komolyabb méreteket azonban nem öltött, vagyis nem tarthattuk nép­betegségnek. Különösen Nagy-Magyarország déli várme­gyéi voltak olyanok, amelyekben évente több megbetegedés fordult elő. E körülmény, és más­felől az, hogy Trianonban elszakították tőlünk a Délvidéket, járult hozzá annak az általános há­borúutáni hiedelemnek a kialakításához, hogy a malária Magyarországon nem fordul elő. Az Or­szágos Közegészségügyi Intézetet látogatók nagy meglepetése, ha a rendszeresen bejelentett malá­riás megbetegedéseket feltüntető térképet meg­tekintik, ahol a bejelentett eseteket gombostűk jelzik. A térkép ugyanis azt mutatja, hogy a mai Magyarországon nem éppen ritkák a maláriás betegek. Legsűrűbben állanak a gombostűk északkeleten, Szabocs-Ung, Szatmár-Ügocsa-Bereg és Zemplén megyék területén, továbbá délnyuga­ton, Zala, Somogy, Baranya varmegyékben. Az Országos Közegészségügyi Intézet a hazai köz­egészségügyi viszonyok felderítése során már esztendők óta foglalkozik ezzel a problémával. Ha a régi megnyugtató álláspontot egyelőre megvál­toztatni még nincs is ok, az azonban kétségtelen, hogy éven le elég nagy számmal fordulnak elő ilyen megbetegedések, különösen az említett te­rületeken. Mielőtt néhány számszerű adattal tájékoztat­nánk a maláriakérdés jelenlegi állásáról, nem lesz érdektelen pár szót szólni arról, hogy tulaj­donképpen mi is az a maláriái A maláriái nem a rossz víz, vagy állóvizek egészségtelen kigőzölgései okozzák, — a malária elnevezés egyébként a latin malum aria = rossz levegő szavakból ered — nem túlerőltetett munka vagy erős megfázás következménye (mint ahogy 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom