Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Uton a bukovinai székelyek között

azt "gyakran szoktuk hallani) ós nem is baktérium okozza, hanem egy egysejtű állati Lény, az ú. n. malária plasmodium. Maláriát nem kaphat az ember semmiféle állattól, vagyis ezek a malária plasmodiumok kizárólag csak az emberben élősködnek és állatra kísérletileg sem olthatok át. Ezek a paraziták az ember vörösvértestjeiben élnek, a vörösvértestekben szaporodnak. Növekedésük és szaporodásuk közben egyfelől a vorösvértesteket elpusztítják, másfelől méreganyagoka 1 termelnek, amelyek a vörösvértestek szétesésével a vérkeringésbe jutnak és így az egész szervezetet megmérgezik. A szervezet kezdetben csak magas lázzal, hidegrázással reagál, később a vörösvértestek nagyszámú megfogyatkozása követ keztében a paraziták vérszegénységgel, lép- és májmegnagyobbodással, lesoványodással járó, sőt esetleg halálhoz vezető súlyos betegséget okoznak. A paraziták fejlődése szabályos ciklusokban történik, éspedig a leggyakrabban előforduló plasmodiumfélénél 48 óránként váltogatják egymást a nemzedékek. így 48 óránként szabadulnak ki a fiatal alakok a szétesett vörösvértestekből és kerülnek a véráramba a mérgező anyagok is, tehát szabályosan minden harmadnap jelentkezik a hidegrázás. Emiatl hívják ezt a betegséget népies nyelven harmadnapos hideglelésnek. Vau olyan malária plasinodiunrfaj, amely 72 óránkéut, tehát negyednaponként okozza a hidegrázást, ezt magyar nevén negyednapos hideglelésnek nevezik. A maláriái a szúnyog terjeszti. Csakhogy nem minden szúnyog szerepel a malária terjesztésében, hanem a nőstény Anophelesek. Az Anopheles szúnyogokon kívül a legközönségesebbek, a Culex nevű szúnyogok, amelyeknek nőstényei bár ugyancsak megszúrják az embert és vért is szívnak belőle, a maláriát mégsem terjesztik. Aránylag nem nehéz ezt a két szunyogcsoportot egymástól elkülöníteni. Ha a falra, vagy menynyezetre telepedett szúnyogot megnézzük, úgy, ha az az Anophelesek közé tartozik, testét, helyesebben potrohát többé-kevésbé közel derékszögben tartja a felülethez. Ezzel szemben a Culex teste a felülettel párhuzamosan áll. A maláriái léhát az Anopheles szúnyogok közül a nőstények terjesztik, a hímek tudvalevőleg nem is csípnek, azok növények nedvén, az ú. n. nektáron élnek. Az egészséges Anopheles nőstény lia maláriáé beteget szúr meg és belőle vért szív, úgy a vérrel együtt malária plasmodiumokat is kebelez be. Hosszas volna leírni a malária plasmodiumok életfolyásál a szúnyogban, elég annyi, hogy ezek a paraziták ivarosán szaporodnak a szúnyogban és a szúnyog testében végeredményében parazitatömlőket képeznek, melyek előbbutóbb megrepednek és e tömlőkből a fiatal kórokozók elárasztják a szúnyog egész testüregét. Legnagyobb számmal a nyálmirigyekbe jutnak és ha most már az így maláriával fertőzött szúnyog egészséges embert szúr meg, úgy vérszívás közben — hogy a vér szí vékájában meg ne alvadjon — a nyálmirigy váladékát az általa szúrt sebbe bocsátja és nyálával együtt beleoltja az emberbe a fiatal malária plasmodiumokat. Különös dohra a természetnek, hogy valóban mindenről csodálatos gondoskodás történik. így a malária plasmodium is okvetlenül megkapja a maga körfolyamatát, mivel a nőstény Anopheles nem lud anélkül petét érlelni, hogy ne szívna peterakás előtt melegvérű gerincesből és így az emberből vért. Néhány számszerű adat a magyarországi maláriára, vonatkozóan: két eléggé határolt járványos területünk van, ahol az eddigi vizsgálódásaink azt a reményt nyújtják, hogy aránylag könnyen és eredményesen tudjuk felvenni a küzdelmet e betegség ellen. Évenként átlagban mintegy 1500 beteget jelentenek be Magyarországom A malária 1927 óta tartozik a bejelentendő betegségek közé, csak ezen idő óta van tiszta fogalmunk arról, hogy a malária, hol és milyen nagy számban lép fel. A legtöbb maláriás betegséget, számszerint 1933-at, 1934. évben jelentettek be. A legtöbb eset Szabolcs és Ung vármegyékben fordult elő (549), utána következik Szatmár, Ügocsa, Bereg vm. (329), Somogy vm. (282), Baranya vm. (190), Zaza vm. (101) és Zemplén vm. (99). Mint ezekből az adatokból láthatjuk, a legtöbb megbetegedés az északkeleti és délnyugati vármegyékben fordult elő. Fenti adatokat 100.000 lélekre átszámítva, a következő számokat kapjuk: Szatmár, Ugocsa, Bereg vm. 210.6, Szabolcs és Ung vm. 132.3, Baranya vm 75.5, Somogy vm. 72.4, Zemplén vm. 66.5. Megbetegedés nem történt Abaúj-Torna, Sopron és Veszprém vármegyékben. Célja e vázlatnak, hogy a kérdést a közvélemény előtt felvesse. Teendők? A járványosabb területeken megszüntetni azokat az okokat, amelyek az Anopheles szúnyog elszaporodására kedveznek. Lassanként tisztázódnak azok a lehetőségek, melyek e küzdelemre felhasználhatók, ami gyakorlatilag a legtöbb területen a vízmérnöki munkák sürgős beállítását jelenti, — esetleg az inségmunka-akció bekapcsolásával. L. F. dr. Áruforgalmunk jellegzetes adatairól és annak terjedelméről érdekes tájékoztatást nyerhetünk a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal legújabb, 1934. évre vonatkozó kiadványából: Kivitelünk összértéke 404,198.000 pengő. Az 1931. évben 570,390.000. Harmincszázalékos csökkenés ez; az összes forgalom, tehát a be- és kivitel: 749,095.000 pengő (1931-ben 1.109,751.000). Külkereskedelmünk forgalmában szereplő legfontosabb behozatali és kiviteli áruk (zárjelben értéke): Ausztria: behozatal: bárdolt, fűrészelt fa (12,763.000), papíros (10,021.000), — kivitel: búza: (27,074.000), sertés (13,782.000). Németország: be: kátrány festőanyag (6,702.000), gépek (5,051.000), — ki: toll (12,555.000), baromfi (11,752.000). Olaszország: be: selyem, selyemfonál (7.792.000), déligyümölcs (5,013.000), — ki: szarvasmarha (10,118.000), 'búza (10,030.000). Nagybritannia: be: vilkmiosgépek (2,823.000), gyapjúszövet (1,943.000), — ki: baromfi (6,888.000), elektroncső (4,084.000), Csehszlovákia: be: koksz (5,272.000), nyers épület fa (3,387.000),— ki: disznózsír (5,369.000), sertés (2,590.000). Románia: be: ásványolaj (12,091.000), bárdolt, fűrészelt fa (9,631.000), — ki: vasáruk (4,058.000), vasfélgyártmányok (2,846.000). Franciaország: be: gépek (859.000), nyers fémek (682 ezer), — ki: villamosgépek (5,636.000), nyers dohány 1 millió 866.000). Jugoszlávia: be: bárdolt, fűrészelt fa (2,032.000), nyers bőr (2,024.000), — ki: vas félgyártmány ok (2,497.000), villamosgépek (1,517.000), Kuriózumképpen megemlítjük, hogy legkisebb forgalmunk volt Luxemburggal: behozatal: gépek ezer pengő, — kivitel: erőgépek negyvenezer, tűzálló tégla harmincezer pengő értékben. Kínából behoztunk nyers pamutot nyolcezer, kivittünk izzólámpát 394.000, villamos készüléket 85 ezer pengő értékben. Abesszíniából be semmit, kivittünk szőlővesszőt egyezer pengő értékben. (Magyar Statisztikai Közlemények, 95. kötet. — Magyarország 1934. évi külkereskedelmi forgalma.) 45