Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Trianon az alkotmányban

iiövum a felsőház szervezetében, hisz egészen 1385 -íg a főispánok is tagjai voltak a főrendiháznak. Ezzel egyidejűleg meg lehetne szüntetni a kinevezett felsőházi tagok intézményét, és a kormányzaj ezentúl azokat, akiket a felsőházi tagság díszével kíván jutalmazni, nem felsőházi tagoknak nevezne ki, hanem Nyitra, vagy Udvarhely főispánjává, s azok ezentúl ezen a jogon lennének a felsőháznak tagjai. Ez következnék a magyar közjog Ősi szelleméből. Mi nem csináltuk így, de az őseink egész bizonyosan így csinálták volna, s ha a közjogi érzéknek azt a komoly elapadását, amelyet a mai helyzet mutat, csak átmenetnek tekintjük, akkor a Trianon elleni tiltakozásnak előbb-utóbb alkotmányunkban is valami módon kifejezést kell nyernie. Bodor György dr. Lukinich Imre: II. Rákóczi Ferenc felségárulás! perének története és okirattára I.—II. kötet (Archívum Rákóczianum XI. és XII. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága. 486 és (I4H 1. Budapest, 1!):!.").) A Rákóczi-emlékévet az Akadémia azzal ünnepelte meg, hogy Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér c. kitűnő művének kiadása után két újabb kötettel egészítette ki nagy tízkötetes aktakiadványát. — Lukinich Imre egyetemi tianár, a Rákóczi-kor egyik legalaposabb szakértője vállalta az anyag összeszedésének és sajtó alá rendezésének nehéz ós 'felelősségteljes munkáját. Baranyai Béla egyetemi tanár a mága kutatásaival kiegészítve adja közre két testes kötetben II. Rákóczi Ferenc felségárulás] perének irata cím alatt mindazokat az iratokat, melyek bármilyen kapcsolatiban voltak Rákóczi perével. A közzétett akták között számos már egyéb müveikből és publikációkból ismert, de legtöbbjük egész terjedelmében csiak itt jelenik meg és a gyűjtemény főérdeme éppen abban van, hogy a kérdésre vonatkozó, eddig ismeretlen, vagy szétszórtan közölt akták itt jutnaik egyesítve teljes számban napvilágra. Aa első kötet aktáit a kiadó Lukinich professzor terjedelmes tanulmánya előzi meg, ahol a publikációnak a perre vonatkozó aktáit teljesen felhasználva, pontos, minden részletre kiterjedő, színes előadásban adja elő a felségárulási per előzményeit, lefolyását, Rákóczi szökését s a perben resztvettek sorsát, igen érdekes megállapítás,i szerint Lehmann kapitány a császár és a birodalom érdekében levőnek tartotta Rákóczi szökését és ezért, is mozdította elő, nem kevésbé érdekes P- Wolff jezsuita atya szerepének indokolása, mely szerint Lipótnak eme kitűnő papdiplomatája az adott európai helyzetben nem tartotta kívánatosnak a spanyol örökösödési háború kitörése előestjén Rákóczi elítéltetését « ezért működött közre kiszalbdításáná] s meg akarta nyerni tervének ara udvart is, ami nem lett volna nehéz, hiszen az udvarban a császárné és számos befolyásos ember, sőt állítólag a császár is szeretett volna megszabadulni Rákóczitól, akinek érdekében külföldi államfők is közbeléptek. Ehhez járult még az is, hogy Longneval állításait és leveleit Rákócz/i határozott tagadása, is gyengítette s így a haditanács, amely át volt itatva Rákóczi »rebellis« voltának bitétől, meglehetősen sokáig ingadozott, míg kiadta Rákóczi ellen az elfogatási parancsot szökése miatt, (1701 nov. 24.) az ítéletlevelet pedig esak 1703 május 31-én tették közzé. A tanulmányban szépen kidomborodik Rákóczii feleségének jelentős szerepe ura kiszabadításában s Pillias Emil tanulmányától függetlenül megállapítja Lukinich is, hogy XIV. Lajosnak Rákóczi ajánlotta fel segítségét, amit a király a békés állapotra való hivatlkozással elutasított (31. 1.). Csak I7034>an határozta el magát a felkelés ügyének meg; segítésiére, mikor erre a spanyol örökösödési háború miatt szüksége volt. (V. ö. erre Pillias Emil: Rákóczi és Franciaország közbelépésének igazi története. Rákóczi-emlékkönyv. Szerk. Lukinich Imre, II. k. 301). s köv. U.) A nagyértékű egybegyűjtés méltó a jubileumhoz. (-i. -a.) VOINOVICH GÉZA: PETŐFI. (Bp., Magyar Szemle Kinosa stára, L936, 80 L) Időszerű-e ma Petőfi? Gyulai Pál, Ferencpi Zoltán, Riedl Frigyes kötetekei írtak róla. Az újabb centennáris munkáié, tíz évvel ezelőtt nem tárgyalták-e le őt, költői és emberi mivoltában? Mégis azt kell felelnünk, hogy - időszerű. Mert Petőfi nemcsak a XIX. századi romantika, a szerelem, a hazafias érzések költője, de az első szoeiális költő is, aki észrevette, hogy ez országban nép is él, melyet elesetlség\ében támogatni kell! Ez jut eszünkbe e kis kötet olvasásakor, melyben a szerző a nagy és nehezen kezelhető irodalomtörténetek mellett, kézikönyvben, de mégis összefoglalóan, nagykultúrájú esszét ad a művelt közönség kezébe: mintegy azért, hogy napjaink gondja 'és baja mellett mégegyszer felelevenítse ezt az egyéniséget s zsenijét. Hivatását a kis munka teljesíti s emellett még erénye, hogy több élj adalékkal gazdagítja eddigi ismereteinket, különösen Petőfi és Deák viszonylataira vonatkozóan. (—r.) * A KÖZSÉGI JEGYZŐK mondják: ...a magunk és családunk anyagi helyzete, életlehetősége megingott, — ismert kötelezettségünk nem enged időt bajainkkal való foglalkozásra — anyagi összeomlásunk maga után vonná lelkierőink összeomlását is. A jegyzői kar nem kíván lehetetlent, csak anynyit, amennyi szerény megélhetéséhez, anyagi gondoktól mentes életfenntartásához, családja felneveléséhez elengedhetetlenül szükséges. (Községi Közlöny, 1936. évf. 379. 1.) AZ ORSZÁGOS UGYVÉDSZÖVETSEG, ez az országot átfogó egyesülés, mely az ügyvédi kamaráknak szervezetéből folyó partikularizmusát küszöbölte ki, (fennállásának 25 éves jubileumát ünnepelte a napokban. Hatalmas emlékallbumot is adott ki ez alkalomból, melynek bevezetőjében Moór Gyula örökigaz szavait icdvassuk: »a magyar ügyvéd nélkülözhetetlen és pótolhatatlan a jogrend és a közszabadságok védelmében. A Corpus Juris Hungarici-t a magyar ügyvedek .jogtisztelete, ékesszólása és szívóssága^ tette az állam, a család, a gazdasági élet biztos alapjává«. Széles szellemi képet rajzol a kötet a tanulmányok egész sorával a magyar ügyvédről, minden vonatkozásban: az elszakított területek ügyvédségéről, (káinoki Bedő Sándor tollából), nemzetközi relációiról, Oh. Király Ferenc), a szellemi középosztályiban való elhelyezkedésről, {Murányi László), jog- és társadalompolitikai tevékenységéről, (Berend Béla, Vályi Lajos, Vészi Mátyás), a sajtóival való viszonylatáról, (Kadosa Marcel); ezek mellett még számos nagyértékű tanulmányt foglal magálban ez a Szálay Zoltán szerkesztette kötet. A szövetség jubileumának megünneplésében részt vett az egész igazságügyi szervezet, azonban az elismerés röpke szavaim tnlmenően valóban maradandót ad e munka, amely rögzíti a ma ügyvédjének helyzetképét, sorsát. (R. I. dr.) 30