Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Tájkultúra és közigazgatás

I álkultúra cs közigamaíás (I.) A tájkultűrá és közigazgatás olyan fogalmak, amelyeknek látszólag kevés összefüggésük van egymással. A tájkultúra valamely, nemcsak földrajzilag, de néprajzilag, történelmileg összeforrott vidék sajátos kultúrája, mely olyan bélyeget visel magán, ami megkülönbözteti minden más vidéktől. A táj önálló szervezet, melynek kultúrája van.1 A tájkultúra egy tájnak, az ú. n. tájegységnek nemcsak földrajza, néprajza, szociográfiája, történelme, irodalma, művészettörténete, közigazgatása, hanem ez mind együttvéve sőt az egésznekjharmonikus egységbeöntése s mindazoknak a mozzanatoknak palettára vetése, amelyek nemcsak a tudomány szűkszavú betűit, hanem a táj színét, elevenségét, mozgalmasságát, a vidék hangulatát és a nép érzésvilágát visszatükrözik." A közigazgatás viszont az a működés, amelyet azok a szervek, amelyek erre a megbízást a közhatalomtól kapták, az állami feladatok közvetlen megvalósítása végett, a jogrend keretében végeznek.3 A közigazgatás vagy állami, amelyet hivatásos állami szerveik laikus eleinek közreműködése nélkül intéznek, vagy önkormányzati, mely alatt az állampolgároknak közvetlen, vagy közvetetten érvényesülő részvételét értjük a közügyek intézésében. Látszólag tehát, — minő fentebb megállapítottuk — semmiféle összefüggés nines a két fogalom Között. Le kell azonban a dolgok mélyére tekintenünk, hogy megértsük, milyen szoros kapcsolat van mégis közöttük, illetőleg a közigazgatásnak mennyire kell számolni a tájkultúrával. Vizsgálatunk folyamán azonban ne tekintsük az állami közigazgatást, amely ugyanazok szerint a jogszabályok szerint végzi funkcióját az ország minden részén, nem törődve a tájegységek sajátságos kultúrájával, hanem tekintenünk kell az önkormányzati közigazgatást, amely a maga partikuláris jogalkotásával, statútumaival, vagyis szabályrendeleteivel akarva, nem akarva kénytelen számolni a tájkultúrával, inert ha nem számolna, a jogszabály és az élet nem fednék egymást, harc keletkezne és a harcból okvetlen az életnek kellene győztesen kikerülni. (II.) Megtaláltuk tehát az összefüggést a tájkultúra és a közigazgatás, speciálisan az önkormányzati közigazgatás között. Hogy a kapcsolatot még jobban megértsük, bontsuk fel a közigazgatást alkotó elemeire. A közigazgatás nem más, mint valamely területen és annak lakossága felett gyakorolt hatalom. Három lényeges elem van a közigazgatás fogalmában. Első a terület mert a közigazgatás szervezet csak valamely területen fejthet ki működést a második a népesség, mert a közigazgatás valamely területen élő népesség felett fejti ki a hataknát, harmadik a halálom, mely által a közigazgatás .szervezete működik. A tájkultúra ugyancsak területen: a tájegységen és ugyancsak a népesség vagy lakosság élet megnyilvánulásai folytán keletkezik. A kényszerítő hatalom azonban, mellyel a közigazgatás a jogszabályok érvényesülését megvalósítja, hiányzik a kultúránál. (III.) A tájkultúra és a közigazgatás fogalma elméleti összefüggésének megvilágítása után a gyakorlati kapcsolatot is meg kell .keresnünk. így először a tájkultúra és közigazgatás .területi összefüggéseit kell vizsgálni! nik. A kultúrtájat vagy tájegységet kialakító történeti tényezők az utak, közlekedési eszközök, a közjogi és közigazgatási szervezet, a jogrendszer, vagy az egyházi beosztás és apparátus.1 A közigazgatási terület kialakulására, a történelem folyamán szintén különböző erők voltak befolyással. Kétségtelen az, hogy a geográfiai adottságok etekintetben lényeges hatóerőként jönnek számításba, de ezek mellett a háborúk, birtokadoniányozások, egyházi és világi nagybirtokok kialakulása a természetes földrajzi egység ellenére is széttagolták a területeket. A legkisebb közigazgatási egységnél, mint a községeknél a legszembetűnőbb ez a széttagoltság, aminek megszüntetése a közigazgatás racionalizálásának egyik fontos problémáját képezi.5 8 De igen lényeges a kultúrtáj és a közigazgatási térület közötti differenciálódás a nagyobb közigazgatási egységnél, mint például a járásnál, vagy még inkább a vármegyénél. Vegyünk néhány tipikus magyar kultúrtájat, mint a Sárközt, Kábaközt, Göcsejt, Palócföldet, melyek nem egy járás, sőt legtöbbször nem is egy megye területén fekősznek. Vagy nézzük a Kis-Alföld kultúrtáját mely több megye területére terjed. Ez a kultúrtáj nagyon jellemző arra az egészségtelen differenciálódásra, amely a történelemben kifejlődött tájegységek, vagy más szóval a tájkultúra területe és a nagyot)!) közigazgatási egységek között van. A kisalföldi kultúrtáj közepén elterül Győr város, hol a Kis-Aföldnek, mintegy a szíve lüktet. (Ma ugyan észak felé közel van a csonkaország határa.) Az egész Kis-Alföldröl mindenünnen Győrbe, mint vasúti csomópontba vezetnek a vasutak, Győrből irányul szerteszét az autóbusz-közlekedés, mert itt ágaznak el a főbb útvonalak. Három folyó: a Duna, Rába, Rábca itt folyik össze. Piacán megvételre talál az egész Kis-Alföld áruja, vagy innen exportálják külföldre. Itt vásárolja viszont a szükséges készárukat a környező vidék lakossága. Iskolákba idejönnek a gyermekek, s mégis, — különösen az összeomlás előtti időkben — a közigazgatás csak Győrre, illetőleg Győr megyére szorítkozott, ami annyit jelentett, hogy 7700 knr területű kisalföldi tájegység helyett 1381 km2 közigazgatási egységgel számolt a. közigazgatás. Rá kell csak tekinteni a térképre és rögtön látjuk, hogy Győr érdekkörébe tartozik Győr megyén kívül elsősorban Mosón megye, Veszprém megyéitől a pápai járás, Sopron megyéből Csorna Kapuvár környéke, Komárom megye nyugati része: Aes, Kisbér, Bábolna vidéke, sőt Pozsony megye csallóközi része. Ezt mutatják a "közlekedési, gazdasági és kulturális viszonyok. Érdekes megfigyelni Pápa és a környékbeli községek helyzetét, melyek közigazgatásilag Veszprém megyéhez s annak székhelyéhez, a begyekkel körülhatárolt Veszprémhez tartoznak, bár tájkultúrájuk nem a bakonyi, hanem a tipikusan kisalföldi kultúra. Vonatközlekedésük is körülményes, közvetlen összeköttetés Pápáról csak Veszprémvarsány felé van, innen átszállással lehet Veszprémbe eljutni. A Pápa környéki községekből még körülményesebb az odajutás a vármegyei székhelyre. Ujabban autobuszközlekedéssel igyekeznek megoldani az összeköttetést, de az autóbusz meglehetősen költséges. A kisalföldi tájat csak a megcsonkítás után igyc31