Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Államközi jog [könyvismertetés]

Gratz Gusztáv: A forradalmak kora (Bp., Magyar Szemle Társasás kiadása, 1935. 354 1.) A kortársak történél írása mindig bizonyos kételyt támaszt. Érthetően — távlat hiányában - értékítéleteikben elszámítások bukkanhatnak fel. Gratz mentes a kor történetének megírásában ellát: az Í918—1920. évek politikai történetéi leíró hatalmas kötelében. Azonban kérdéses, honn rolójában csak ezt akarta-e adni.' Ugyanis a legválságosabb érek szociális, gazdasági s amennyiben voltak: kulturális — eseményeit csak általánosságban érinti. Teljesnek mondható munkálatot kapunk azonban politikai történéseinkről. Mint hullott szét a monarchia epülete s vele Magyarország. Az októberi forradalommal kezdődik a mű, amikor nem akadt senki, aki a polgári társadalmai összefonja ellenállását szervezetté tudta volna tömöríteni. Az addig vezető államférfiak elvesztették tekintélyüket. Általában a tekintély elvének clhomályosodása adja meg szerző szerint az események mi udszomorúbb fordulatainak magyarázatát. Konklúziója: nem az események okozták a tekintetitek lejáratását hanem a tömeg1 szenvedély félreállította a tekintélyekel s ezért jöhettek az események, Ez volt az oka a Káról ni kormány és a proletárdiktatúra sötétbevesző uralmának s ez okozta az egyesek tekintély vesztése után. — az ország tekintélyvesztésé^, elerőtlenedését, ami könnyűvé telte az országcsonkító törekvések megvalósulását. Monumentális riportázsnak mondható az események leírása, egész a konszolidálódás kezdetéig, 1920 decemberéifi, a Teleki-kormány utolsó kabinetalakításáig. Nem mellőzi azokat a visszatetsző hullámokat sem, amelyek a kommün ellenhatásaként jelentkeztek s gátolták az egyensúlyi helyzet elérését. Am ez is bekövetkezett, röviddel a parlamentáris formák újjáéledése után. Gratz Gusztáv — mint a közös külügyminisztérium volt osztályfőnöke, bécsi követ, majd külügyminiszter benne élt alkotókig e korban. Tudós fegyelme, széles látása, összegyűjtött gazdag forrásanyaga lehetővé tette számára, (közvetlen tapasztalataival kiegészít ve) hoszszú időre érvényes értékes monográfia megírását, amelyet a tudomány és az olvasó is biztonsággal vehet kezébe. ( i.) A dunavölgyi kérdőjel Irta: Elekes Dezső dr. (Bp., a Magyar Stat. Társaság kiadványa, 1934. 308. 1.) A dunavölgyi probléma oly gazdag irodalmában e munkának jelentőséget ad, hogy a ikérrlést a konkrét tények ós adatok rendszerében fejti fel js a dunai áMamok minél teljesebb gazdaságstatisztikáját nyújtja. A Duna-medence alatt szorosabban véve a MagyarOsztrák Monarchiából területet kapott vagy azokból alakult államokat érti, elsősorban Magyarországot, Ausztriát, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát, de a Dunakörnyék többi államainak, Olaszországnak, Németországnak, Lengyelországnak és Bulgáriának viszonyait s a szorosabb Duna völggyel való kapcsolatait is vizsgálata körébe vonja. A földrajzi és történelmi háttér megrajzolása során föltárja, hogy a Duna-medence központi fekvése, kereskedelmi, stratégiai jelentősége s földjének gazdagsága miatt a népek vetélkedéséneik áldandó tárgya. Egyike a történelem legnagyobb csodáinak, hogy a magyarság a szlávság északról és délről szorító karjában, a mongol—török invázió hatalmas sodrában ,s a gemmán nyomás dacára egyáltalában fennmaradt. A történelem tanúsága szerint a dunai teriilet központi része, valahányszor az erőszak szétszakította, a gazdasági-természeti törvények s a földrajzi kohézió parancsára újból és újból egységbe forrt össze. Taglalja a szerző a Duna-medence térképének újabb átrajzollását: a népességi viszonyok, az exiisztenciális kérdések, az agrár- és ipari problémák, a kereskedelmi feladatok új alkatát. Vezérgondolata, Ihogy a Duna-völgyi gazdasági probléma bizonyos, főleg mezőgazdasági vonatkozásokban európai probléma. Európa államait a földrajzi egybetartozása, a közös gazdasági sors egymással szoros együttműködésre utalja. Európának a világgazdálkodásban különleges, égetően fontos érdekei ivannak. Az európai összefogás elsősorban a világ nagy raj ónjaival — Amerika, a Britbirodalom, Oroszország s a Távol Kelet — szemben való védekezés eszköze. A magyar álláspontnak irányt szab az a tanulság, hogy a Duna-medence gazdasági dezolá'ltságának és nyomorának gvökere Európa háborúutáni átrendezésében keresendő. Tehát a revízió a> népek érdeke. Erdeke a Magyarországtól elkapcsoílt területekntek Ls, amelyek ncim találták meg mostani összetartozásukban jobb életlehetőségüket. A tanulmány tendencia nélkül csoportosított könynyen áttekinthető adatai a dunai kérdés tisztánlátását mozdítják elő. J. F. Horrabin: Európa történetének térképe Il ik századtól a XX-ík századig (Fordította: Tamás Aladár. Faust Imre könyvkiadó, Budapest, 1936.) A szellemtörténeti irányzat uralma idejéét valósággal meglepetésként hat Horrabin könyve, mely a statisztikai történetírás útjait egyengeti. Szemben a szellemtörténettel, a történetszemlélet oly változató/ mutálja, mely nem ideológiai folyamatok fejlődését, okozati tünemények megnyilvánulásét nyújtja, hanem mindössze a haláralakulások grafikonját rajzolja fel, de azt tagadhatatlan rendszerességgel és ötletességgel. De nemcsak szcllemtörténészck, hanem a dogmatikus irány hívei is meg fognak ütközni ezen a történetszemléleten, mely talán nem is akar történetszemlélet lenni, hanem, — mint címe is jelzi - csak Európa történetének térképét tünteti fel. Carlyle követői is visszautasítanák Horrabiunak azt a történctmcgoldáséit, akár mint merő ténystatisztikát. fait aceonipli k egyszerű és minden magyarázatnélküli feljegyzését, akár mint reáltörténetet, mely proskribál minden cause celebre-t és csak statisztikai módszereket követ, Horrabin könyve két részből áll: az első Európa törtenetének lantosabb területi változásait festi kronologikus sorrendben, a másik ugyanazokat az eseményeket földrajzi szempontból, anélkül azonban, hogy a geopolitika tárgyköréhez közel is járna vagy igényt emelhetne egy geo-história el nevezésre. A statisztikai határváltozások- tömkelegében meglehetős áttekintést nyerünk azoknak a térképeknek a révén, melyek a minden páratlan oldalon felsorolt területi alakulásnak megfelelően a páros oldalon a területi viszonyokat tüntetik fel. Avagy megfordítva a sorrendéi, egy pillantás a térképre és máris előttünk van Horrabin könyvének szövege, a statisztikai módszerrel dolgozó történelem. Az ilyen eljárás melleit a könyv történeti . része nem egyéb, mint egyszerű térképolvasás. Mégis, akik Európa történetének statisztikai jellegű áttekintését keresik, azok Horrabin munkájában ennek a műfajnak ideédh példányát találhatják. (Dr. D. M.) 28