Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - A magyarság szellemi és kultúrális egysége

kisebbségi elem megbúzza magát a magánvállalatoknál, hanem csak az élet menedéke és most még ettől is meg akarják fosztani a magyarságot. De ebben a támadásban van sok vigasztaló és felemelő momentum is. Vájjon tényleg történtek volna-e ilyen intézkedések és elhangzott volna Goga brutális támadása, ha a magyarság nem tartaná pozicióit, s minden erőszak és elnyomatás ellenére is nem adná nap-nap után tanújelét törhetetlen erejének és kulturális felsőbbségének? Ha tizenhat esztendő sanyargattatásai és elnyomatása után még ott tartunk, hogy a román képviselőházban a magyarság uralmi tendenciáiról és fölényéről beszélnek, akkor nem kell félteni ezt a népet, mert olyan vitalitásnak a birtokában van, amely dacolni tud minden idővel és minden erőszakkal. V. Hogy Csehszlovákiában talán rózsásabb volna a magyar kisebbség sorsa, mint Romániában, azt igazán nem lehet állítani. A közfunkciók gyakorlásából úgy a magyar nyelv, mint a magyar tisztviselő is száműzve van. A közigazgatási kerületeket úgy kerekítették ki, hogy a bírósági járások mesterséges átalakításával, tót falvaknak magyar többségű járásokhoz való csatolásával igen sok helyen megfosztották a magyarságot nyelvének használatától. Iskolapolitikájában a cseh állam egy árnyalattal talán liberálisabb, mint a román, a beolvasztási tendencia azonban itt is hatalmas erővel érvényesül s a magyar szülők alig képesek gyermekeiket az anyanyelvnek megmenteni. A legsötétebb képet azonban talán mégis Jugoszlávia mutatja. A diktatórikus alkotmány törvény eltiltja a kisebbségi nyelvek használatát nemcsak a hivatalokban, hanem a közélet minden vonatkozásában. Eltörölték a községi és felekezeti, iskolákat, a magániskolák felállítását pedig teljesíthetetlen feltételekhez kötötték. Az 1929. évi elemi iskolai törvény az állami és államnyelvi iskolákban megengedi agyán a párhuzamos osztályok felállítását, de ez a rendelkezés csak papíron marad, mert valóságban a hatóságok soha sem hajták végre. Magyar tanítóképző intézet egyáltalán nincs s utánpótlás hiányában az új tanuló generáció hovatovább teljesen oktatószemélyzet nélkül marad. Kulturális téren is hasonló a bánásmód a magyarsággal szemben. Színi előadások megtartását nem engedélyezik, még műkedvelők számára sem, az egyesülési jog gyakorlása terén pedig a legkíméletlenebb módon' járnak el s megakadályoznak minden olyan tömörülést, amelyről feltételezhető, hogy a magyarságnak előnyére válik. Rendkívül elszomorító, hogy a magyarságnak odaát, a megszált területeken, nemcsak a kormányokkal és az impériumot gyakorló cseh, román vagy szerb nacionalizmussal, hanem igen gyakran a túlzó német törekvésekkel is küzdenie kell megmaradásáért, nyelvi és kulturális jogaiért. Elég talán etekintetben Szatmár megyére utalni, ahol az évszázados, régi, azóta már teljesen megmagyarosodott német települőket akarják birodalmi nagy német ügynökök visszagermanizálni. Természetes, hogy ebben a romboló munkájukban a román hatóságok teljes buzgalommal támogatják őket. Annyira megy ez, hogy az 1930. évi népszámlálás a csaknem színmagyar Szatmár és Nagykároly városok lakosságának több mint 50 százalékát egyszerűen németnek minősítette, jóllehet ez a sokezer derék magyar egy kukkot sem tud már németül. De hogy mennyire megy a német propaganda agresszivitása a magyarsággal szemben, azt talán legjellemzőbben mutatja az aradi példa. Itt az történt, hogy a bánáti németség vezetői beadvánnyal fordultak a minorita rendhez, amely Aradon a katolikus egyházi szolgálatokat végzi, hogy sürgősen hozzon német hitszónokokat, akik nemcsak a templomban, hanem azon kívül is terjesztik az igét és a német szellemet. S követelik ezt egy olyan városban,, ahol a 36.000 főnyi katolikus hívőknek mindössze öt százaléka német, a többi magyar. S ez a törpe minoritás most német isteni tiszteleteket és hitszónoklatokat követel, s miután ezt az indokolatlan követelését a minoritai'end vezetősége elutasította, most a temesvári püspökség útján próbálnak annak érvényt szerezni. A magyarságnak ilyenformán egyszerre két fronton kell harcolnia, a romanizálás és a germanizálás ellen. VI. De ebben a küzdelemben, erői csak megacélozódnak, mert tisztában van vele, hogy ma élni annyit jelent, mint szenvedni és harcolni, megbecsülni a mát, hogy holnap legyen belőle. Annyit jelent, mint munkát vállalni és kötelességet teljesíteni, csak szeretni és sohasem gyűlölni, emlékezni a multakra és fázó lelkünket melengetni szebb és jobb korok soha ki nem hamvadó lángjainál. Ma élni annyit jelent, mint remélni és mindig és mindenütt magyarnak lenni... Magyarnak lenni annyit jelent, mint egyesülni és összeforrni, mindig és mindenütt a tiszta harmóniákat keresni, lelkünket folyóinknak, hegyeinknek, napsütötte rónáinknak lelkében megfüröszteni és mindig azokra gondolni, akik most nincsenek velünk, akiket elszakított tőlünk a sors, de akik mégis eltéphetetlen kötelékkel vannak hozzánk fűzve. Mert a magyarság szellemi és kulturális egysége élő valóság, dönthetetlen történeti realitás, az egyetlen megtartó és építő erő a Duna medencéjében. Minden, ami ezenkívül itt van és uralkodni akar, csak mesterkedés, politika, vagy katonai erőszak. Hiába van négyfelé szakítva a magyarság élete, hasztalan tépték szét azt az ideális földrajzi és gazdasági egységet, mely ezerév viszontagságai közepette is megvédte a benne élő népeket a pusztulástól és megsemmisüléstől, azért itt mégis egy nagy európai kultúra lélekzik és virágzik, egy roppant belső energiákkal megáldott nép halad a maga históriai pályáján előre és semmi se tartóztathatja fel nemzeti céljai elérésében, hacsak önmagát nem hagyja cserben, hacsak el nem ernyed, meg nem torpan a küzdelmek nehéz vívódásaiban. Vájjon végig tudjuk állni azt a harcot, amit ránk kényszerített a sors, szembe tudunk nézni a még elkövetkezendő megpróbáltatásokkal s tudunk annyi hitet, erőt, állhatatosságot sugározni elszakított véreink felé, hogy sikeresen szembe szállhassanak azokkal a beolvasztási és megsemmisítő törekvésekkel, amelyek nap-nap után ostromolják őket? A válasz csak ez lehet: A magyarság történeti egységét sikerült szét23