Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 6-7. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Államközi jog [könyvismertetés]
rombolniok ellenségeinknek, a szellemi és kulturális egység ellen irányuló megsemmisítő törekvéseik azonban határozottan kudarcot vallottak. És ez a fontos, ez a biztató, ez a magyar jövendő záloga. Mert a szellemi és kulturális egységből még mindig meg lehet teremteni és újjá lehet építeni a történeti X. Dr. Faluhelyi Ferenc: Államközi jog. /. Államközi alkotmánytan és jogtan. (Pécs, 1936) Ha igaz is az, hogy a tudomány fejlődését ;i részletkérdések^ mélységeibe elmerülő és az egymással ellentétes nézeteket tüzetesen megvitató monográfiák viszik előbbre, nem kisebb a jelentőségük az átfogó egyetemes jellegű munkáknak sem, amelyek viszont a tudomány egységes szintézisét vannak hivatva biztosítani. Ep ezért örvendetes jelenség, hogy az újabb időben erős fellendülésnek indult magyar nemzetközt jogi irodalmat^ egyetemeink nemzetközi jogi professzorai egymásután gyarapítják a nemzetközi jog egész rendszerét bemutató kézikönyvekkel. Ezeknek a munkáknak sorához csatlakozik most dr. Faluhelyt Ferencnek, a pécsi egyetem nemzetközi jogi professzorának a közelmúltban megjelent »Allamközi jog« c. munkája is. Az előttünk fekvő kötet az egész munka első részét foglalja magában és az államközi alkotmányjog és jogtan anyagát tárgyalja. Az államközi eljárási jogot és az államközi erőszakról szóló részt a második kötet fogja tárgyalni. Bár a munka elsősorban egyetemi hallgatók számára készült, a nemzetközi jog iránt alaposabban érdeklődők számára is elsőrendű fontossággal bír. Ha céljánál és terjedelménél fogva nem is térhetett ki az irodalmi viták anyagára, azért a nemzetközi jogba mélyebben elmerülni kívánók számára is sok helyen igen érdekes újszerűségeket nyújt. Ilyen újszerű felfogás nyilatkozik meg mingyárt a terminológiában is. Faluhelyi professzor tudománya tárgyának megjelölésére állandóan és következetesen az »államközi jog« elnevezést használja. Ennek a szóhasználatnak nemcsak gyakorlati, hanem alapos elméleti alapjai is vannak. Az állam és a nemzet fogalmai nem azonosíthatók, a nemzet az állammal ellentétben nem jogi személy, nem jogalany, a »nemzetközi jog« kifejezés pedig arra engedne következtetni, hogy itt a nemzetek_ és nem az államok közötti jogviszonyokat rendező jogszabályokról van szó. Az »államközi jog« kifejezés tehát a fogalmat jobban jellemzi és teljesebben juttatja érvényre. Gyakorlatilag pedig az új szóhasználatnak az ad különös jelentőséget, hogy a német nemzeti szocialista felfogás, ép ellenkezőleg, a nemzetközi jogban az állam fogalmát a nemzet fogalmával igyekszik helyettesíteni. Ennek a reánk nézve veszélyes felfogásnak az ellensúlyozására pedig éppen a nem tisztán nemzeti középeurópai államok vannak hivatva. Maga a munka három részre tagozódik. Az első az általános bevezető tanokat foglalja magában és az államközi jog fogalmát, forrásait, kodifikációját, fejlődéstörténetét és irodalmát tartalmazza. A második rész az államközi alkotmányjog anyagát mutatja be. Ez a rész az állammal, annak fogalmával, keletkezésével, megszűnésével, fajaival és elemeinek jogi jelentőségével foglalkkozik. Ezután pedig az államközi érintkezés szerveit, ú. m. a belső állami jogi szerveket, továbbá az államközi jogi jogalkotó, igazgatási és bírói szerveket tárgyalja. Ebben a részben foglal helyet a Nemzetek Szövetségének ismertetése is. A harmadik rész az anyagi államközi jogot (államközi jogalany, jogviszony, jogügylet, államközi deliktum, államutódlás) és az államközi közigazgatási jogot (az emberi élet és értékek, termékek, állami jogrendek, természet, forgalom védelmét) ismerteti. Az egyes fejezetek a vonatkozó anyagot röviden, jellegzetesen, minden elméleti vita mellőzésével, a ma érvényes tételes jog alapján mutatják he. Nincs helyünk arra, hogy az érdekes és értékes fejtegetésekre részletesen kitérjünk, röviden vázolni egységet, de ha sikerülne ellenségeinknek romba- - - dönteni azt a láthatatlan, de mégis bevehetetlen erő- - - dítményt, amely mint hatalnms lelki acélkupola fedi i i i be a Kárpátok medencéjét, akkor nem volna többé é é é számunkra históriai feltámadás. Aradi Károly kívánjuk azonban az illusztris szerzőnek a nemzetközi jog vitás kérdéseiben elfoglalt nézetét. Ezekben a vitás kérdésekben Faluhelyi professzor a következőkben szögezi le álláspontját: A nemzetközi jog jogi jellegét a kényszeralkalmazás hiánya miatt nem látja megtámadhatónak, mert sok belső állami jogi — különösen közjogi — szabály mögül szintén hiányzik a kényszer, viszont ezeknek a jogi jellegét senki sem tagadja. Egyébként a közvetett kényszer a nemzetközi jog szabályai mögött is megvan. A Kellogg-paktumban azonban szerző szankciónélküli jogszabályt lát. Ami a nemzetközi jog alanyait illeti, itt egy érdekes fogalmi megkülönböztetést találunk: az olyan jogalany, amely nemzetközi jogot alkothat is és nemzetközi jogilag jogosított és kötelezett lehet, elsőrendű jogalany. Az olyan jogalany viszont, amely csak jogosított és kötelezett lehet, de a jogalkotásban nem vehet részt, másodrendű nemzetközi jogalany. Ennélfogva nemcsak az állam lehet nemzetközi jogalany, hanem az egyesek, illetve ezeknek bizonyos csoportjai is. Ezek azonban a jogalkotásban nem vesznek részt, másodrendű jogalanyok. A pápa nemzetközi jogalanyiságát a lateráni egyezmény előtt viszont nem lehet megállapítani. A Nemzetek Szövetségének jogi jellegére nézve a munka megállapítja, hogy az az államszövetségek közé tartozik. Érdekes, hogy Faluhelyi professzor a területszerzésnek nyilt és burkolt módjait ismeri és utóbbiak közé sorolja a bérletet, az elzálogosítást, az igazgatásra való megszállást és a B. és C. mandátumokat. A levegő jogállására nézve a középelmeletet fogadja el. Ismeri az államközi alapjog és az államközi jogi s szolgalom fogalmát is. Á clausula rebus sic stantibus elvét általában véve helyteleníti és a reá való hivatkozást csak különös esetekben (pl. végszükség) engedi meg. A nemzetközi joggal foglalkozók számára mindezeken kívül különösen értékessé teszi a munkát, hogy minden kérdésnél részletes bibliográfia sorolja fel az odatartozó monográfia-irodalmat. Mint . a bevezetés mondja, annak az általánosan elterjedt téves nézetnek a megcáfolására, hogy a magyar nemzetközi jogi irodalom csak a világháború után lendült fel, a munka különválasztva mutatja be minden kérdésnél a reávonatkozó magyar irodalmat. Még a nemzetközi jog irodalmában járatosabb olvasó számára is kellemes meglepetés ez a magyar irodalmi összeállítás. Úgyszólván alig van a nemzetközi jognak olvan területe, amellyel a magyar irodalom nem foglalkozott. Ez a magyar bibliográfia teljességre törekszik és hogy itt-ott ennek ellenére kisebb hiányosságokat mutat, az szinte természetszerű következménye annak a rendkívül sok nehézségnek, amellyel ez az úttörő munkásság megküzdeni kénytelen volt. A magyar nemzetközi jogászvilág így is nagy hálára van kötelezve ezért a megbecsülhetetlen értékű bibliográfiai összeállításért. Faluhelyi professzor könyve a magyar nemzetközi jogi irodalomnak értékes nyeresége. Nagy érdeklődéssel várjuk a második kötet megjelenését. (A. I. dr.) A MEZŐGAZDASÁGI NAPSZAMBÉREK 1928-tól 1935-ig rendkívüli mértékben csökkentek, amint ez &H alábbi kimutatásból ikiderül: Férfi napszám Női napszám Gyermeknapszám 1928: 3.12 2.35 1.60 pengő 1935: 1.37 1.08 -.70 pengő Ez a kimutatás eléggé igazolja, hogy mily »hatékonyan« szolgálta a refoirmkormány a földnélküli agrárnépesség érdekeit, amiről pedig annyi szónoklatot hallottunk. 24