Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar nemzeti géniusz

kétségtelenül nemzeti létünk és fajunk pusztulását vonja maga után. A nemzeti géniusz megerősödése és fejlődése nem más, mint hódítás békés eszközökkel. Ez a hódítás sokkal maradandóbb, mint a fegyveres, mert a nemzetek önként, sőt örömmel vetik alá magukat. Nagy Sándor ázsiai hódításai azért nem voltak maradandóak, mert seregei nem vitték magukkal nemzetük hódító géniuszát, sőt maga Nagy Sándor is Perzsiában perzsává, Egyiptomban a fáraók utódjává lett, vagyis a hódítók voltak kénytelenek a meghódolt nemzetek géniusza előtt meghajolni. Viszont Róma hiába igázta le a hellén világot, annak erősebb géniusza nem tört meg, sőt Rómába is bevitték a görögösséget és amikor a birodalom ketté vált, a keletrómai császárság a görög nemzeti géniusz hordozója lett. De ugyanezt látjuk a népvándorlás korában is. Hiába söpörtek végig Itália földjén a gótok, vandálok, longobárdok és a többi barbár és félbarbár nomádok, mikor Róma évezredes nemzeti géniuszának szele érintette őket, önként hódoltak a leverteknek és a longobárdok királya csak akkor érezte magát Itália igazi urának, mikor a szenátus őt annak elismerte és a római földön csapataival együtt római módon berendezkedett. Hol vannak ma már ezek >a néptömegek, hol vannak a hunnok és avarok, akik nem tudták nemzeti felsőbbségüket éreztetni, mihelyt fegyveres erejük lehanyatlott? Csupán pusztulás járt a nyomukban, de maradandó állami élet kifejlesztésére képteleneknek bizonyultak. Ugyanez a sors jutott volna osztályrészül a magyarságnak, ha az Árpádok idejekorán észre nem vették volna a létüket fenyegető veszedelmeket és a nyugati kultúra eredményeinek befogadásával már korán nem fogtak volna hozzá sajátos nemzeti géniuszuk kifejlesztéséhez anélkül, hogy a nyugati népekbe beolvadtak volna. A magyar faj bámulatos életerejének már akkor is fényes bizonyságát adta, amikor nemzeti jellegének kialakulására az itt volt különböző fajú népek döntő hatással nem voltak, sőt azok legnagyobb részét magába olvasztotta. Amely állam társadalmát a nemzet géniusza nem hatja át, tartós hatalmat nem képezhet. Az ozmán birodalmat egyedül Mohamed nagy szelleme hozta létre. Ez a theokratikus állam a nemzeti szellem terjesztésére nem fordított figyelmet és így vonzerőt gyakorolni nem volt képes. Hódításainak maradandó emlékei nem voltak. A mai Törökország megerősödött nemzeti szellemével sokkal értékesebb tagja a nemzetek közösségének, mint a pusztán fegyveres hódításra alapított Ozmán nagyhatalom. A nemzeti géniusz mindenkor államfenntartó eszmény és ha ez elhalt, vele pusztul iá nemzet is. A régi Róma csak addig volt nagy és hatalmas, amíg hatalmának lényegét a hazafias nemzeti szellem alkotta. Széthullásának legfőbb oka nem 'a germánok betörése volt, hanem az, hogy hadseregét többé máinem római polgárok alkották és így abban a nemzeti géniusz már nem volt megtalálható. A római birodalom a keresztény császárok korában teljesen elvesztette nemzeti jellegét, a kereszténység terjedését hatásosan előmozdította ugyan, de Róma megszűnt nemzeti lenni, tagjai csak névleg római, a valóságban azonban már világpolgárok voltak. Az idegen fajú zsoldos hadsereg sohasem áll a nemzeti géniusz szolgálatában, innen van, hogy a középkor nem volt alkalmas a nemzeti államok kialakulására. Napóleon hadserege vezérének zsenijén felül azért volt képes az egész világot bámulatba ejtő csodatettekre, mert magasan lángoló nemzeti géniusza lelkesítette. Bukása pedig akkor következett be, amikor a vele szemben álló népek is nemzeti öntudatra ébredtek. Azonban nem egyenlő a nemzetek fegyveres erejével. Maradandó hódításait nem a fegyverekkel éri el, hanem magasiabbrendüségével, szellemi értékeivel, aktivitásával. A római birodalom nagyságát fegyveres ereje hozta létre, de hogy ez a hatalom állandósulni és idegen népeket is magába olvasztani képes volt, ezt nemzeti géniuszának köszönheti. Hogy Itália többi népei, Gallia és Hispánia lakosai római polgárok akartak lenni és ha a polgári jogot megszerezték, az ezekre a népekre átalakítólag tudott hatni, ez már nem a fegyvereknek tudható be, hanem a római géniusz hóditó erejének.. Hogy pedig a későbbi Németrómai birodalom nem tudott maradandó lenni és annak hiábavaló erőszakolása évszázados meddő küzdelmeket eredményezett, annak volt betudható, hogy nem volt képes igazi rómaivá, de német nemzetivé sem lenni. * Nem feltétlenül ia hódító erőszak nyomában jár, hanem békés úton is képes hatni. Erre legtipikusabb példa éppen a magyar nemzet. Hiába telepítették ide az idegen nemzetek tömegeit, Magyarország nemzeti tudott maradni, mert az ide letelepedettek is részesei, sőt sokszor zászlóvivői lettek a magyar nemzeti gondolatnak és innen van az, hogy a mai magyar társadalom idegen fajú és ma is idegen nevű tagjai is fenntartás nélkül részesei annak. Miként a római polgárjog rómaivá tett mindenkit, bármely nemzetiséghez tartozott is, úgy már maga az idetelepülés ténye elég volt arra, hogy a magyarsággal való sorsközösségének felismerése útján ennek maradéktalan tagjaivá váljanak. Ezt nagyban elősegítették uralkodóink céltudatos intézkedései is, amidőn magyar nemességeket különösen idegen nemzetiségűeknek tömegesen adományoztak. Igaz, hogy ezek az intézkedések inkább a dinasztikus kapcsolatok megerősítését célozták, mégis azt eredményezték, hogy ilymódon a politikai nemzethez kapcsolt tömegeket elsősorban magyarrá és annak sorstársává tették. A magyar nemzeti géniusz levegője él ma is elszakított országrészeinkben és amíg ez ott hat, nem a pillanatnyi határok, hanem ennek ereje adja meg a magyarság integer lelkiségét. Ha azonban ez már ott kihalóban lenne, hiába minden küzdelmünk, állami, szervezeti integritásunkat talán, de a magyar nemzet lelkiségének integritását visszaszerezni nem fogjuk tudni. Enélkül pedig az államtest olyan, mintha tagjai bénák lennének, ami az egész szervezetet beteggé teszi, ahelyett, hogy erősítené. Azonban csak abban az esetben tud a nemzeten kívül általános hatást kelteni, ha az vonzó, más nemzeteket meg nem alázó és mindenfelé rokonszenvet ébresztő. A nemzeti géniusz tud köztiszteletet, de tud közgyűlöletet is kelteni. Ha más nemzeteket nem sért, sőt azokat magához emeli, akkor az sohasem lesz másokra elviselhetetlen, de ha kifelé gőgös, elbizakodott, másokat lekicsinylő jellegű, akkor elidegenítőig hat és csak egy zárt egység fejlődésképtelen sajátossága marad. A kultúra nem maradhat elzárkózottan, mert csak akkor lehet fejlődésképes, ha más nemzetek kultúreredményeit el tudjuk sajátí26