Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar nemzeti géniusz

x A magyar nemzeti géniusz Több, mint ezer esztendővel ezelőtt a Középduna völgyében feltűnt a magyar nemzeti géniusz, hogy a népek évszázadokon keresztül itt hullámzó tömegei­nek letűnte után nemzeti létét biztosítsa, kelet felől a népvándorlás utolsó lökéseinek, később az ozmán, továbbá szláv hódító törekvéseknek gátat vetve a nyugati keresztény kultúra értékeinek lasszimilálá­sával sajátos nemzeti államot alkosson. Mindez ma már úgy nálunk, mint Európa kultúr nemzeteinél annyira elismert közhely, hogy újbóli megállapítása feleslegesnek látszanék, ha társadalmunk ugyanígy tisztában volna a most elmondottak lényegével, to­vábbá annak ható erejével, ami a nemzet fennmara­dását eredményezte és minden megpróbáltatásunk dacára továbbhatását biztosítja. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nemzet gé­niusza egy oly talapjaiban érzékelhetetlen, a nemzet lelkiségéből folyó, tudatalatti szellemiség, melynek felismerése csupán legkülönbözőbb megnyilvánulási motívumainak tudatos egybevetése által történhet, de mindazoknak, akik az országlás művészetével foglalkoznak, nélkülözhetetlen ismeret, mert enélkül mindaz, amit annak jegyében elmondunk, puszta jel­szóvá válik. Alakulására, fejlődésére, vagy bukására nem csupán külső tényezők, úgymint külső politikai eltolódások, nagy szellemi áramlatok, ezek folyomá­nyaként általános társadalmi és gazdasági átalakulá­sok bírnak befolyással, hanem nem utolsó sorban a társadalom vezető szellemeinek tudatos irányító te­vékenysége is. A külső erők hatása iís aszerint érvé­nyesül, amint azt a nemzet összessége átveszi, de hogy ezek a hatások helyes irányba terelődjenek, az vezető szellemeink súlyos kötelessége. Dacára annak, hogy történelmünk minden olda­lát a magyar nemzeti géniusz levegője hatja át, erre megfelelő magyar kifejezés nincsen. Nem azonos a nemzeti szellem, vagy nemzeti közszellem fogalmá­val, mert ez tágabb, ide tartozhatnak ia nemzet eset­leges káros szellemi tulajdonságai is. A nemzeti gé­niusz jelenti az aktivitást, élniakarást, a nemzet ösz­tönös védekezését, de nem a lemondást, csüggedést, kishitűséget. Nem azonosítható a nemzeti büszkeség­gel, vagy öntudattel sem, mert ezek csupán megin­dító rugói kifejlődésének. A cári Oroszországnak, vagy a Lajosok Franciaországának volt nemzeti ön­tudata, de amannál a nemzeti géniusz nem tudott soha kifejlődni, ennél pedig csiak akkor fejlődött ki hatalmas szellemiségében, mikor a nemzeti öntudat­hoz a gloire, sajátos kultúrájának hódító hatása és mindaz a valami járult, amit pontosan körülírni nem lehet. Legjobban egyeztethető a nemzet lelke fogalmá­val, mert miként az ember valódi lényegét nem a test, hanem a lélek adja, úgy a nemzet valódi tar­talmát is nem a folytonosan változó állami határok és berendezkedések alkotják, hanem az ezektől füg­getlen, de nem érzékelhető, megfoghatatlan szellemi­ség, amit az embernél léleknek, a nemzeteknél pedig géniusznak nevezünk. Sok test már régen elporladt ós mégis egyesek kiváló lelke halhatatlan marad, ép­úgy nagyot alkotni képes nemzetek géniusza is hal­hatatlanná válik. A görög és római géniusz a renais­sance korában új életre éledt, sőt még napjainkban is hat, holott állami berendezéseik már régen le­tűntek. Talán a legnehezebben definiálható fogalom, ami alatt a nemzet legfontosabb és legértékesebb szellemi és lelki javainak ösiszeségét értjük, mindazt, ami inmateriális, csupán szellemileg érzékelhető, ami a nemzetek lelkében él és mégis a nemzet fennmara­dásának legfontosabb ható tényezője. Ide tartoznak tehát mindazok a fogalmak, amiket hazafiság, nem­zeti büszkeség, nemzeti öntudat, bizonyos célok érde­kében elhivatottság tudata, vallás, valláserkölcs, köz­műveltség, faji erények, lovagiasság, nemzeti becsü­let, hűség és még számtalan olyan inmateriális ér­ték, amelyek együttesen adják egy nemzet sajátos géniuszát. A magasan ívelő nemzeti géniusz az, ami más nemzetekre vonzó erőt képes gyakorolni és egy nem­zet békés fejlődését hathatósan elősegíti. Amely nem­zet az idegen népek előtt is elismerten magán hordja a felsőbbrendűség ismérveit, az géniuszában hódítani fog és más népeket is. ennek vonzó körzetébe téríteni tudja. Minden nép géniusza más és más sajátos jel­leggel bír, ami ráüti bélyegét annak egyetemére és aszerint, hogy az mily magasabbrendű értékeket ké­pes kitermelni, adja meg annak sajátosságát. Nemzeti jellegéből folyólag soha nem lehet egye­temes, mert éppen azokat a nemzeti sajátosságokat van hivatva kitermelni, amelyek más nemzetektől megkülönböztetik, amik annak egyéni tulajdonságai és így az egyetemesség befogadására nem alkalmas. Ezért a középkor a nemzeti géniusz kifejlődésére nem volt megfelelő mindaddig, amíg a keresztény egyház a lelkek feletti kizárólagos és egyetemes uralmai iránti törekvéseivel fel nem hagyott. Innen van, hogy csak ott tudott ezekben az időkben kifej­lődni, ahol ezt már korán felismerték. Ma már iá ka­tolikus egyház nemcsak hogy nem akadályozza egyes népek 'nemzeti fejlődését, hanem még elősegíteni is törekszik, mert igen helyesen belátja, hogy a nemzeti öntudat sokszor a keresztény erkölcsök megerősödé­sének hathatós támogatója. A nemzeti géniusz legnagyobb ellenfele a kom­munizmus, mely a lelkiek sajátos individualizmusa helyett minden egyes ember és nemzet lelkiségét uni­formizálni akarja. A nemzetköziség gondolata azok­nál a nemzeteknél, melyeknek nemzeti sajátosságai­ban tényleges értékek rejlenek, a legnagyobb vesze­delem. Ez a veszedelem azonban ott nem olyan nagy, ahol a nemzeti öntudat sohasem volt erős, mint Oroszországban, de ahol az orosz faj óriási számbeli erejénél fogva az egyetemesség sohasem lehet valódi, mert ott annak álarca alatt a szláv túlsúlyt van hi­vatva valósággá tenni. Az a majdnem egész Észak­Európát és Ázsiát ellepő orosz néptömeg, amely leg­alább is politikai megjelenési formájában nemzetiet­lennek és egyetemlegesnek vallja magát és ezáltal a szomszédos népek nemzeti jellegének megszüntetésén hathatósan közre tud működni, soha nem lehet más, mint orosz, de az egyetemesség gondolata lehetővé teszi a többi népeknek ide olvadását. Ezért életkérdés nekünk és a szomszédos dunai népeknek a kommu­nizmus térfoglalásának megakadályozása, mert az 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom